Miért nem merek találkozni, miért nem bírom a fiúk közelségét?

16 éves lány vagyok. Előre leszögezném, hogy a fiúk tetszenek, mindig arra gondolok milyen jó lesz majd egy fiúval járni, ide-oda menni, stb. Csakhogy élőbe ez nem sikerül. Olyan szintű izgulás, inkább félelem van rajtam, hogy borzasztó. Alapból nem vagyok a fiúkhoz szokva, a családban egy sincs (húgommal és anyukámmal élek). Mellesleg nehezen bízok a fiúkban, nagy csalódásom még nem volt, de elég másokét hallani, és elmegy a kedvem. Szóval alapból szeretném a dolgot, de nem merek találkozni, ha meg mégis úgy jött össze eddig, nagyon féltem. Igaz tudtam beszélgetni meg ilyesmi, de különösebben jó érzést nem éreztem, amikor megcsókolt a srác. Ez miért van? Tény, hogy éretlen vagyok még szerintem (és anya szerint is), nem vagyok férfiakhoz szokva és eléggé gátlásos is vagyok. Arról nem beszélve, hogy a srác sem volt annyira szimpatikus. Őszintén, ez valami komoly probléma? Vagy csak éretlen vagyok még, esetleg rossz emberrel próbálkoztam? Segítsetek, mert már nem tudom mi lehet erre a gyógyír, illetve mitől lehet...