Holnap randim (vagyis valami olyasmi-szerűségem) lesz egy lánnyal, és komolyan, rettegek, hogy ha a csókra (esetleg smárolásra) kerül a sor, akkor kudarcot vallok, mert nem leszek elég jó. Másnál is megvolt ez a fajta félelem?

Dehogyis! Ha igazán érdekled a lányt,akkor biztos hogy nem fog egy ilyen kis balszerencse miatt otthagyni! Lehet,hogy később csak nevetni fogtok az egészen. Legyél természetes, és hidd el,ha ő is akarja a csókot, azt látni fogod a szemében. Ha nem látod,ne csókold meg,szerintem egyáltalán nem muszáj az 1. randin.

Nekem a srác akivel életemben először randiztam a találkozó végén a homlokomat puszilta meg, és azthiszem csak a 3.randin volt meg az igazi csók. Nekem ez őszintén (de lehet,hogy ez csak az én véleményem) sokkal jobban tetszett,így lehetett egy kicsit várni,izgulni.

Ne törd magad ezen,majd lesz ahogy lennie kell,úgyis a tested irányít egy ilyen helyzetben! Hajrá!

17/l

Egyébként amikor életemben először kísért haza srác, csak szimplán megcsókolt. (Az egész sztori abból állt, hogy hazaandalogtunk egy buliból, ami egy olyan jó 40 perces séta volt éjszaka, szép is volt.) Mondjuk látta rajtam, hogy ennél többet nem is szeretnék, sőt.

"De most akkor ez nem úgy működik a lányoknál, hogy ha az első csók nem indítja be őket, akkor onnastól kezdve veszett fejsze nyele az egész? "

Csatlakozom az előttem szólóhoz. Dehogy. Abszolút nem ezen múlik. Az első randin sokkal fontosabb, hogy miről beszélgettek, egy hullámhosszon vagytok-e, mint hogy van-e csók vagy csókolózás a végén. 11-essel értek egyet, én tuti megmondanám, hogy még nem csókolóztam.

Láttátok a We're the Millers c. filmet? Családi üzelmek. Na ott Kenny-t egyszerre tanítja csókolózni az állítólagos anyja és húga. Nagyon vicces és aranyos jelenet.