Az normális ha néha nem hiányzik a barstnőm és jól elvagyok nélküle?

Igaz mi több, mint fél éve vagyunk együtt és nekem mindig hiányzik a párom, de van, hogy néha jól esik, hogy magam vagyok nem pedig vele. Nem azért mert nem szeretem, vagy nem akarom, hogy mellettem legyen, de amikor vele vagyok ált. 99%-ban vele foglalkozom és magamra nincs időm. Ilyenkor van, hogy felhalmozódnak a tennivalóim, vagy épp a kinézetem nem tudom rendbe rakni, esetleg olvasni egy jó könyvet/magazint stb.

De ő is így van vele. Van amikor fáradt és szeretne lustizni, meg játszani a gépén. Normális dolog ez. De közben persze írunk egymásnak, hívjuk egymást és hiányzunk is egymásnak. De kell egy kis "self(ish) time" mindenkinek :)