Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ez valóban lelki terror vagy tényleg csak én vagyok túl érzékeny?
Sziasztok!
A "barátommal" már lassan két éve együtt leszünk kisebb(egy vagy néhány hét) nagyobb (4 hónap) szünetekkel.
Ő labilis, nárcisztikus személyiség. Azt mondja irányítani képes engem és van is benne igazság.
Sokszor megalázott mások példaául a szülei vay a barataink előtt (pl. megkért hogy csókoljam meg a cipőjét valamiért cserébe) valamint minden hónapban elbizonytalanodik az érzéseit illetően aztán visszaédesgeti magát és ismét halálosan szeret. Ígéreteket tesz, hiteget de aztán soha nem lesz belőle semmi. Már kilencszer játszottuk el ezt a hercehurcát. Egyszer hónapokig otthagytam hátha megváltozik, de amint visszajöttem hozzá lassan visszakúsztak ezek a dolgok a kapcsolatunkba. Ugyan más előtt már nem aláz meg de az érzelmeimet folyamatosan és nagyon durván megbántja, mintha semmit nem jelentenék neki, aztán ha szakítanék egyből szabadkozik és sajnálja. Tudom hogy egy semmirekellő, de így is nagyon nagyon szeretem és borzasztóan fájna elhagyni őt, azt hiszem soha nem tudnék másra nézni egyáltalán sehogy, de ezt így egyszerűen már nem bírom hajnali 5 előtt képtelen vagyok elaludni, annyira felzaklat a téma. Sokáig hetekig nem ír mikor nem tettem semmit aztán a semmiből újra felbukkan, ír mintha mi sem történt volna. Mihez kezdhetnék? Ő azt mondja túl érzékeny vagyok.
Nem tudlak sajnálni.
Ha neked a szemét rosszfiú kell, aki beléd törölheti a bakancsát, hát így jártál.
Nem hisztizni kell, hanem párod lábbal kirúgni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!