Szerintetek mivel járnék hosszútávon jobban? 18/f

Jómagam egy 18 éves egyetemista gólya vagyok, élsportoló. A szitu a következő: van egy barátnőm fél éve akivel eleinte felhőtlen volt a kapcsolatunk, én egy ideje viszont unalmat érzek amikor vele vagyok és sokkal inkább maradnék sokszor otthon minthogy talalkozzak vele, persze ezt miután vele vagyok egyből átértékelem, de az unalom része ugyanúgy megvan. Nem csinálunk sose semmit... természetileg is kezd zavarni hogy lusta és nem sporttol és ez kezd meglátszani is rajta. Többször hisztizik és fölöslegesen stresszel, ezzel ellentétben én egy igen nyugodt, stresszmentes személyiség vagyok. De az biztos, hogy nagyon szeret és kitart mellettem jóban rosszban, ezt nagyon érzem is. Van egy másik lány akivel hirtelen jóba lettem, ez még csak ilyen hirtelen ismeretség féle. Az ő személyisége sokkal közelebb áll hozzám ugyanis ő sporttol és ilyen a felfogása is, valamint vélhetően nem lenne bajom a szüleivel nem úgy mint most... Mindkettőben közös hogy kedves, aranyos, segítőkész, és egy nagyon jó ember. Szerintetek melyik választás lenne a legoptimalisabb? Hirtelen felindulás lenne csak ez a helyzet? Próbáljak. beszélni vele, hogy legyen mozgalmasabb a kapcsolatunk? Vagy szakítsak egy boldogabb kapcsolat reményében?

U.I.: 16/l és 19/l tehát komolysági különbség is van. De azt leszögezném, hogy komoly és hosszú kapcsolat a célom, megcsalás nem játszik.