Mit lehet ilyenkor tenni? "Se veled, sem nélküled! " (többi lent)

Sziasztok!

Szeretném egy nagyon friss élményemet megosztani veletek és segítséget kérni, hogy egy ilyen helyzetben mit lehet tenni? (megpróbálom röviden)

Tavaly megismertem egy nálam 6 évvel fiatalabb lányt egy chat oldalon. Nagyon sokat beszélgettünk és elég hamar rájöttünk, hogy nagyon sok mindenben hasonlítunk egymásra. Ahogy telt az idő, kapcsolatunk annál jobban erősödött, mindvégül úgy éreztem... beleszerettem. Sok gondolat járta át a fejemet, hogy lehet mégse kéne, mert ez mégis csak egy távkapcsolat, meg korkülönbség nah meg a szülők blabla, de végül vettem a bátorságot és elmondtam neki, mit érzek iránta. Ő abban a pillanatban viszonozta a dolgot.

Majd később bizonytalankodott, mert nem tudta, tényleg többet érez irántam mint barát. E miatt össze is vesztünk és mikor megegyeztünk abban, hogy csak szigorú barátság lehet köztünk, néhány hónap múlva, megint többet éreztem (nem tudtam barántként tekinteni rá) és megint viták következtek.

Ezt eljátszottuk egy ideig, mikor tavaly nyár elején hirtelen írt egy búcsú levelet és közölte, hogy vége. Ezután mindenhonnan letiltott. 4 hónap telt egy úgy, hogy semmit nem tudtam róla. Nagyon nehéz időszak volt ez számomra, de szép lassan belenyugodtam és elfogadtam, hogy vége és ez így a legjobb mindkettőnknek. Mikor végérvényesen lemondtam róla és egy búcsúlevélben leírtam, hogy miért jobb, hogy ez a kapcsolat véget ért, pont akkor írt rám újra. Megkeresett.

Majd mikor újra beszélgettünk, ő tudomást sem véve a fél évi eseményekről, újra összejöttünk. Ez így ment néhány hétig, majd megint szóbajött a kapcsolat kérdése és megint elhagytuk egymást. Ezután néhány hétig csönd és megint felkeresett. Aztán megint dobott.

Most itt tartunk.. Tegnap közöltem neki az érzéseimet, hogy engem ezzel csak kihasznál és ez nekem így nem jó. Kérdeztem tőle, hogy mit akar, de nem tudja. Erre a kérdésre, mindig ezt a választ kaptam "nem tudom". De azt mondta, tényleg hiányoztam neki. Ez a tipikus "se veled sem nélküled".

Mindenesetre én ma megint megbeszéltem vele mindent, nagyon szépen leírtuk, hogy mi az, ami bánt a másikban stb. bár ő továbbra is a "nem tudom mit akarok"-at mondta. Végül úgy láttuk (láttam) a legjobbnak, hogy egy életre véget veszünk ennek a kapcsolatnak, mert ami nem megy, azt kár erőltetni és mindketten csak szenvedünk benne, úgyhogy mégegyszer, de utoljára kimondtuk a végső szót. Rögtön utána megint törölt engem.

Kérdésem az lenne, hogy mégis mit lehet tenni egy ilyen helyzetben? Jó, hogy dobtam, vagy lett volna megoldás?

Tény, hogy mindketten függtünk egymástól...

Köszönöm, hogy elolvastad!

19/F