Hogyan tudnám jobban megismerni, elfogadni magam? Jó lenne valaki tapasztalttal beszélni. ( Leszbikus kérdés)

12 éves koromban jöttem rá, hogy nem csak a fiúk vonzzanak. Azóta egyre jobban tisztázódik bennem az, hogy a lányok érdekelnek. 13-14 évesen már álmodtam, fantáziátlam arról, hogy milyen lehet együtt lenni egy lánnyal. 15 vagyok és úgy érzem valamit csinálnom kellene, ugyanis az utóbbi időben csak ilyeneken jár az eszem és nagyon össze vagyok zavarodva. Nem M.o. élek és nálunk az alapsuli 9 osztályos szóval még oda járok. Egyházi suli és ott a tanárok nagyon ellene vannak annak, hogyha valaki meleg, liberális, modern gondolkodású.( Szerencsére már csak 2,5 hónap van hátra a suli időből). Az osztálytársaimat nem érinti nagyon Isten, nem is hívők ,de falusi iskola és eléggé bután, durván beszélnek ilyen témákról, szóval esély nincs arra,hogy ott valakinek elmondjam. Van egy nagyon aranyos srác,aki próbál felém közeledni, de én csak barátként tekintek rá. Nem akarom neki elmondani, de megbántani se akarom azzal,hogy visszautasítom,mivel élvezem a társaságát.( Barátként)

Néha úgy érzem, esélyt kellene neki adom,mert az a "normális". Jövőre gimibe megyek és remélem ott lesz esélyem ismerkedni lányokkal. Nagyvárosban élek, viszont faluba járok suliba, szóval mikor hazaérek nincs nagyon időm. A gimi pedig a városban van.

A szüleim, nagyszüleim, rokonok nagyon elfogadóak, mert a keresztanyám is leszbi és nincs vele semmi bajuk, ugyanúgy szerertik őt. Én viszont nem akarom addig elmondani amíg 100% biztos nem leszek benne, vagy addig amíg egyetemre (kollégiumba) megyek.

Össze vagyok zavarodva, mert ha párt képzelek el magam mellett,akkor egy lányt/nőt látok, de az hogy valakinek pasija/ férje van olyan megszokottnak,átlagosnak, elfogadhatónak tűnik.

Tényleg jó lenne valakivel beszélgetni, vagy hallani a ti történeteiteket is. Pl. Mikortól érzitek, első barátnő, első szex, a szülőkkel beszélgetés stb.

15/l

( Nem akarok senkit se megbántani ,aki falun él . Csak az én osztálytársaim olyanok amilyenek)