A szakítás lenne a legésszerűbb megoldás?

A barátom 25 éves én meg 19. Másfél éve vagyunk együtt és az a helyzet, hogy soha nem voltam belé szerelmes, még csak fellángolást sem éreztem iránta soha, csak vonzódtam hozzá. A másik meg, hogy folyamatosan elkésik, minimum fél órát vagy egy órát, volt már kettő is. Ezen nagyon kiakadok, mert gyűlölöm a késést, olyan, mintha nem is tisztelne. A másik meg, hogy mivel soha nem voltam belé szerelmes, egy más fiúba lettem az időközben. És iszonyú bűntudatom van,mert olyan érzés, mintha megcsalnám, pedig azzal a fiúval csak hébe-hóba beszélgetek kicsit és ennyi, nem akartam vele közelebbi barátságba kerülni, mert már így is iszonyú a bűntudatom. Már ezelőtt is éreztem, hogy részemről hosszú távon ez nem fog menni, de nem akartam megbántani és nem mertem soha elmondani, így húzódott eddig, de mindig éreztem, hogy nem ő az, akire vágyom. Bűntudatom van és nem akarom megbántani, de már nagyon elegem lett az erőltetésből és a sok késésből. Ha késik, akkor vissza mondom már a randit... Ebből ő is érzi, hogy nem akarom tovább ezt a kapcsolatot. Szerintetek is a szakítás lenne a legésszerűbb döntés?