Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit csináljak, ha túl ragaszkodó vagyok? 17/L
A barátommal 3 hónapja vagyunk együtt, egy suliba járunk. A suliban szinte sosem vagyunk kettesben, mindig ott vannak körülöttünk mások (Àltalában a fiúbarátai) de azért 6 szünetből 3-4ben beszélünk egymással. Kedd délutánonként én kísérem haza, ilyenkor max 10 percet vagyunk együtt mert edzése lesz, míg szerdán ő kísér engem haza és ilyenkor kb 30 percet lehetünk együtt. A péntek délután a mi napunk, ilyenkor 4-5-6 órát is együtt lehetünk, bár időnként kevesebbet mivel a fiú haverjaival is csak ilyenkor tud pl focizni ezért van h egy órát várnom kell rá mire vele lehetek.
Sulin kívül szinte semmit nem beszélünk, utálja a facebookot és csak akkor megy fel ha valamit muszáj megbeszéljen valakivel.
Most 4 napos szünet van, tegnap egyutt voltunk ugyan és kérdeztem h akar e velem lenni a szunetben is, mire mondta h nem ér rá, a családjával lesz meg a barátaival. Most 4 napig hallani se fogok felőle, és rossz érzés. Én a magam részéről a vele töltött időt érzem a legértékesebbnek, és úgy érzem nem vagyunk sokat együtt és kevés ez nekem.
Nagyon szeret engem, ezt mindig elmondja, de a barátai ugyanolyan fontosak neki mint én..nekem ő az első minden tekintetben.
A kapcsolatunk elején minden délutánt megragadt arra, h találkozni tudjunk legalább egy kicsit, sose rakott be semmi más programot a péntek délutánunkra, azt mondta h a hétvégék a legrosszabbak mert akkor nem lehet velem stb.. De mostanában nem érzem ezt nála. Pedig nem vagyunk olyan régóta együtt hohy ennyi idő alatt ennyit vàltozott volna. Rossz érzés az hogy ameddig én minden lehetséges alkalmat megragadnék arra hogy vele lehessek, addig nála nem érzem ezt. Nagyon sok delutani elfoglaltsága van, Ezt tudom, de hiányzik időnként a társasága.
Nagyon szeretem ölelgetni de suliban gyakran rám szól, hogy mások előtt ne, viszont nekem egyszerűen nem elég annyi amennyit kapok, elég szeretethiányos tudok lenni.
Péntekenként ha náluk vagyunk ő is egész délután ölelget, szeretget, olyankor minden jó. De nála azt érzem, örül ha velem lehet de semmi nincs akkor se ha nem...tegnap fáradt volt és mondta h mi lenne ha hazamennénk, ami azért esett rosszul mert 4 napig nem is fogom látni, ezen a héten amugy se voltunk egyutt sokat, és egyszerűen nem értem neki hogy nem hiányzott volna az együttlét..hogy képes lett volna inkább hazamenni pihenni az egyetlen közös délutánunkról, amit én már alig vártam:/
Olyan akarok lenni mint ő, nem akarom hogy csak vele lehessek boldog, lazább akarok lenni és nem akarom h rosszul essen ha nem lehetek annyit vele..de egyszerűen nem tudom hogy csináljam ezt.
Idén jöttem ebbe a gimibe, barátnőim még nagyon nincsenek innen, ő 10 éve ebbe a suliba jár és a legjobb barátai is mind itt vannak. Neki ennyiből könnyebb dolga van.
Mit tanácsoltok, hogyan változtassak a ragaszkodásomon? Normális hogy ennyi együttlét mellett nagy igényem van a társaságára?
Hat az a heti 2 alkalom ami 40 perc + a pentek egybe nekem sok lenne viszont egyutt az egesz meg olyan keves
De suliba is vagytok egyutt valamennyit
Ezt el kell visele ha vele akarsz maradni
16 vagyok fiuba hasonlo helyzet eluldoztem a lányt a tul nagy szeretetemmel...
16F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!