Ti mit tettetek volna a helyemben? (Lányok, fiúk véleményére várok! )

Nos, a barátnőmmel 5 hónapja vagyunk együtt. Mikor bemutatott a szüleinek, semmit sem sejtettem, egészen normális, sőt! Majdhogynem tökéletes családnak tűntek, a szülők leültek velem beszélgetni, bemutatkoztam, elmeséltem, hogy hogy ismertük megy egymást, mik a terveim, stb.. (nem úgy kell elképzelni, mint a középkorban, tehát normális, átlagos szülei vannak, csak megakartak ismerni).

Nos sokáig nem beszélt arról, hogy otthon mik folynak.

Tegnap náluk aludtam (nem először), és hallottam, hogy a szülők veszekednek, aztán egyre hangosabban, és hangosabban.

Ott reszketett a karjaimban szerencsétlen, már majdnem sírt, és akkor mesélte el, hogy az apa sokszor összeköti a nejét idegen férfiakkal, vagy munkatársakkal, pedig nincs köztük semmi.

Kiskora óta ez megy, amit megértek, mivel sajnálatos módon, ugyanez ment nálunk is sokáig, csak azóta (kb 10 év után), már leülepedett, nem sokszor böffen fel itthon a téma.

Megkért arra (elég nagy darab vagyok, 1,5 éve edzek, tehát elég erős, izmos is (6,9%-os testzsírszázalék, és 78 kiló vagyok, 170 cm)), hogy ha elfajulnak a dolgok, akkor lépjek közbe. Természetesen mondtam neki, hogy ha baj lesz, akkor közbeavatkozok, de nem gondoltam volna, hogy meg is történik a dolog. Apuka nekiment az anyukának, mi hallottuk a szobából, ki is rohantunk, és azt láttam, hogy az édesanya a földön, az apa meg ott ordibál fölötte, és a kezét lengeti.

Először szóltam, hogy tessék befejezni, értelmetlen hűhó az egész, a lányuk reszket, stb.. Az apja konkrétan elküldött a bús pic.sába. Erre én is kikeltem magamból, hogy: Milyen példát mutatnak a gyereknek, meg teljesen tönkreteszik, stb.. Ekkor az apja, Sándor nekem jött, de csak lökdösődött, majdnem rálökött a lányára, ekkor gorombultam be, és leszorítottam a fejét az asztalra, a karjait pedig a hátamögé kulcsoltam.

Itt ment a heves szóváltás, majd azt mondta, hogy takarodjak innen, én persze azt mondtam, hogy vagy jön velem a család mindkét női tagja, vagy nem megyek sehova.

Erre ő kalapáccsal fenyegetett, hogy én az ő házában ne merjek parancsolni, taknyos kölyök, stb.. A barátnőmmel kimentünk, majd ő hívta a rendőrséget, közben több lakos is kinn hallgatózott a lépcsőházban.

Mikor egy nagyobb csörrenést hallottunk, visszarohantam, és akkor láttam, hogy az anya feje vérzett, mindenhol üvegszilánk, stb.. Nekicsapta a vitrinnek a fejét. Ekkor nekimentem, és ököllel kezdtem ütlegelni, ő szintúgy engem. Neki az arca csupa vér volt, itt-ott a testén foltok, nekem az állkapcsomat kapta el egyszer nagyon, elvileg majdnem kiugrott, vagy meglazult, valam ilyesmit mondtak a mentők, valamint a bütykömet teljesen szétvertem rajta..

Mikor a rendőrök kiértek engem a kocsiba tettek, szüleim értesítve lettek, az apát kórházba vitték (8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett), de szerencsére elengedtek, a barátnőm és az édesanyja mellettem állt, így nem kaptam semmit, csak felvettek az adatbázisba.

A barátnőm és az édesanyja hálásak nekem, de én megmondom őszintén nem tudom, hogy jól csináltam-e a dolgokat..

Szerintetek?

17/F; 17/L; édesanyja: 42/N; apja: 46/F