Nem kezdi túl hamar a féltékenykedést?

Összejöttem egy sráccal, alig pár hete, még nagyon az elején vagyunk a kapcsolatunkban. Néhány napja véletlenségből szembetalálkoztunk egy barátommal,aki nem messze lakik tőlem és nem is tudom mióta ismerem, munkába volt,tehát a rendőr egyenruhába volt,váltottunk pár szót de semmi olyat,mire négyszemközt Ő nem veszekedve,de számonkért,ki az, mi a neve, honnan ismerem. Elmondtam mindent, interneten is utána keresett "De neki nincs barátnője..."! Elmondtam neki nincs mitől félnie, nem véletlen vagyok vele, de ez a "féltékenykedés" korai. Amire az volt a reakció hogy fontos vagyok neki,csak maga mellett akar tudni,nem számonkérésnek szánta, egyszerűen fontos vagyok neki és a félreértések érdekében inkább megkérdezte. A szeretlek szó még nem hangzott el. Talán vetélytársat lát benne, párom is rendőr, s talán karakánság miatt meg edzettségből kifolyólag ellenszenves neki.

Exemnél érthető hogy nem kedveli, mivel x évet lehúztam vele,de semmi kommunikáció nincs köztünk.

Mondjuk arra is olyanfajta megnyilvánulása volt hogy "minden reggel abba a pékségbe megyek,meglehet próbálkozni a hülyeséggel, ne húzzon velem ujjat!"

Aztán viccelődtünk hogy vigyázzon magára,mire ő azt felelte :"Az a lényeg hogy rád vigyázzak!" Ez aranyos volt,de egyben szerintem érthető erre is.

Szerintetek nem túl erős benne az az érzés hogy "enyém vagy?" Jó az ha úgy véli hozzám tartozik én pedig hozzá,de egy határ van,attól tartok majd később hatalmas viták lesznek ebből kifolyólag.

Vélemény?