Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szakítsak vele?
14 éves vagyok, nem sokára 15 (a barátom ugyanennyi), úgy fél éve lettünk szerelmesek egymásba...
Őszintén szeretem; amikor rám néz, mikor megnevetett, ha felém hajol és megcsókol, ha érzem az illatát, olyan hihetetlen boldogság érzés jár át, hogy azt nem lehet szavakba önteni...
Viszont, az utóbbi hónapokban feltűnt egy igen rossz tulajdonsága; nem tud kérdezni. Beszédes, szívesen hallgatom amit mond és szívesen kérdezek, viszont néha úgy érzem, hogy nem velem szeret beszélni, hanem csupán beszélni...hagyja, hogy én is szóhoz jussak (egyébként elég csendes vagyok, de így érzem jól magamat) csak nekem kell egy kis biztatás, hogy igazán megnyíljak.
Mintha nem érdekelné -mikor finoman utaltam neki erről, közölte, hogy szó sincs róla, egyszerűen ilyen a természete...rendben.
Nekem is van bőven rossz tulajdonságom -de én próbálok alkalmazkodni, és javítani ezeken. Nem úgy mint Ő...
Tegnap elég csúnyán összevesztünk ezen; közölte, hogy felfújom a dolgot, de én nem így érzem.
Mit tehetnék? Nem akarok szakítani vele, de ha nem változtat ezen nem vagyok biztos benne, hogy szeretnék vele együtt lenni...
válasza:Pedig felfújod a dolgot... komolyan, fel nem fogom ép ésszel, evolúció, pls. Egy faj vagyunk, de a nők és a férfiak agya pont teljesen ellentétei egymásnak. Ezt, hogy hoztuk össze az évezredek alatt? Jhaaaahj! Nahhhhhhh, valahogy megpróbálom elmagyarázni!
Szóval! Ő hapsi! Az agya olyan, hogy egyszerűen nem tudja kimutatni azt, hogy érdekled, pedig igen, de nem fog a nyakadba ugrani, pattogni körülötted és közben bombázni, hogy jól vagy-e. Tehát ő leül és meghallgat, ha úgy van, akkor egyszer megkérdezi, hogy hogy vagy. Ennyi. Oké, még kicsi vagy, ezt így nem kell megértened, le sem lehet nagyon írni, de így van és kész. Úgyhogy békülj ki vele, mondd neki, hogy megértetted a dolgokat, aztán ennyi.
De, ha ezt nem tudod elfogadni, akkor szakíts vele, viszont ne őt hibáztasd!
Igazából az egészben tényleg az ami kiborít, hogy mikor ezt közölte velem, hogy "hát ez van, ilyen vagyok" abban annyira benne volt minden; hogy ő nagyon köszöni szépen nem fogja megeröltetni magát, vagy alkalmazkodni a másikhoz, hisz "nekem az nem kényelmes"...
Nekem is van bőven hiányosságom; de én legalább próbálok ellene tenni, legalább annyira, hogy a másiknak ne okozzak fájdalmat.
Lehet, hogy túl reagáltam; de az, hogy nem tudsz beszélgetni a barátoddal, úgy hogy egyikünk se érezze magát kényelmetlenül igenis nagy probléma!
Igazából az egészben tényleg az ami kiborít, hogy mikor ezt közölte velem, ő azt váladzolta hogy "hát ez van, ilyen vagyok" abban annyira benne volt minden; hogy ő nagyon köszöni szépen nem fogja megeröltetni magát, vagy alkalmazkodni a másikhoz, hisz "nekem az nem kényelmes"...
Nekem is van bőven hiányosságom; de én legalább próbálok ellene tenni, legalább annyira, hogy a másiknak ne okozzak fájdalmat.
Lehet, hogy túl reagáltam; de az, hogy nem tudsz beszélgetni a barátoddal, úgy hogy egyikünk se érezze magát kényelmetlenül igenis nagy probléma!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!