Lépjek, várják, vagy hagyjam?

Van egy fiú, akit egy különórámon (heti egyszer van csak) ismertem meg. Csak fél évvel idősebb nálam, tehát a korral nincs baj. Folyton szivatjuk egymást és kB. 3-4 hónapja, amikor nem volt néhány órán azon kaptam magam, hogy hiányzik aztán meg azon, hogy egy csomószor rá gondolok. Most voltunk egy táborban együtt, de ezt lényegében az a hely szervezte, ahova különórára járunk, tehát nem beszéltük meg, hogyha ő is megy, akkor én is, vagy hasonló.

Tehát ebben a táborban egy csomót beszélgettünk. Először azt mondta, hogy van, aztán meg azt, hogy nincs barátnője. Mondtam neki, hogy elszeretnék menni moziba megnézni egy filmet amikor hazaértünk,de még nem tudom,hogy kivel menjek, erre ő azt mondta, hogy ő is és majd otthon elviszi valamelyik csaj ismerősét... Egy csomószor nagyon aranyos. Pl. ha látja rajtam, hogy valami nincs rendben, vagy számára túl hallgatag vagyok, oda jön hozzám és megkérdezi hogy mi a baj... Amikor ettünk, az asztalnál 6-an ültünk és bárhol ültem vagy bármiről volt szó, ő felém fordulva magyarázott végig, úgy, mintha kB. csak ketten beszélgetnék. Most viszont már teljesen nem tudom mi van... Ezen a nyáron már csak kis eséllyel fogunk találkozni, legközelebb csak szeptemberben... Várják hátha ő lép, vagy lépjek én? És ha nekem kell akkor hogyan?

16/L