Ti hogyan lépnétek egy ilyen helyzetben?

A barátaimmal már több, mint fél éve egy étterembe járunk, ahol én eléggé jóba lettem a ott dolgozókkal. A születésnapi baráti összejövetelem is ott lett megtartva, ami kicsit szokatlanabbul sikerült, mint a többi, mert mindenki többet ivott a megszokottnál. Így 11 óra körül már mindenki hazament. Mivel én a pincérekkel jó baráti viszonyt ápolok, így maradtam nekik segíteni elpakolni stb. A főnökük is ott volt, akivel szintén jóba vagyok. Mostanra már különösen. Szóval, a tulajjal elmentem éjjel sétálni, lementünk a dunapartra. Ott elcsattant az első csók, majd 2-3körül hajnalban ő vitt át barátnőmhöz, akinél eredetileg is aludtam volna. A tulajjal azt beszéltük, meg hogy ez egyszeri eset, mert egyszer élünk és ki kell használni a lehetőségeket. Azóta már eltelt kicsit több, mint három hét. Nekem is van barátom és neki is van barátnője. És akkor is kapcsolatban éltünk. De én úgy érzem, hogy beleszerettem. A hetek alatt sokkal többet találkoztunk, mint eddig és komolyabb témákról beszélgetünk, nem úgy mint régebben. Sok a célzása a dolgokra. Mindig arról beszél, hogy mennyire nem jó ár a kapcsolata és szakítani akar, de nem akarja megbántani a párját. Sok dolog van, amit már megbeszéltünk, hogy a szünetbe együtt csinálunk, szóval közös terveink is vannak. De tartok attól, hogy nekem nem fog menni csak barátként a szemébe nézni. Néha beszélünk facebookon, de ahogy észrevettem inkább élőbe kommunikatív. A kérdés itt csak az, hogy terveink vannak, sokat célozgat dolgokra, hogy mi lesz a jövőben kettőnkkel...de ha ő nem lép, akkor én mit tegyek? Szeretném a tudtára adni, hogy többet szeretnék. A szülinapom óta nem történt semmi, csak pár ölelés meg homlok puszi, aztán valaki mindig bejött az irodájába. Mindig azt mondja, hogy legyek őszinte. De ebben a helyzetben nem lenne ciki? Minden alkalommal elmondja, hogy ő csak néha megteremti a helyzetet, és ha élek vele, akkor folytatja.

Ha ránk néznek, észre se lehet venni a korkülönbséget. De én ezért félek lépni, mert 14 év van köztünk.

Szerintetek várjam meg, míg újra "megteremti a helyzetet", vagy következő találkozásnál legyek őszinte, és minden érzésemet zúdítsam rá?