Lesz valaha barátom, vagy ilyen szerencsétlen maradok?

17, srác vagyok. Sosem volt barátnőm, nem is igazán stresszelek rajta. Zenélek, aknétól eltekintve (amivel nem tudok sokat kezdeni, éljen a genetika) nem nézek ki rosszul, lányokkal jól elbeszélgetek, igényesen öltözök, jól tanulok, valamennyit sportolok. Logikai oka különösebben nincsen nálam sem. Viszont a sok más elfoglaltságomban ismerek embereket, barátokat, akikkel teljesen jól elvagyok.

17 egyáltalán nincsen későn. Csak azért belekezdeni egy kapcsolatba, hogy legyen, értelmetlen. Úgyhogy ne aggódj rajta. Próbálj ellenni magadban barátokkal, családdal, és ha egyszer van valaki akiről azt érzed hogy boldoggá tesz/érdekel csak kérdezd meg, hogy el akarnak-e menni valahova és le fog esni.

Nyilván jó lenne, ha lenne, de a kapcsolat nem létét ne hiányként fogd fel, hanem annak a létét egy extraként. Ha kellenek tanácsok Cope-oláshoz, akkor nyugodtan írhatsz privben.

Cope-on kívül csak az aktívan ellene cselekvés marad, úgyhogy ha rám hallgatsz, akkor csak legyél őszinte és ha érdekel valaki mond neg nekik, hiszen annyit már csak megérdemelnek, nem? Legalábbis sztem jobb mint spekulálni, hogy vajon én is bejövök-e vagy sem.