Szállhat el rózsaszín köd egyik napról a másikra?

Egy párkapcsolatban is fontos az egyedül lét, a külön-külön működés. Az összeköltözés (vagy akár csak egymásnál alvás, együtt elutazás) még inkább meg tudja bonyolítani a dolgokat, mert olyankor pláne össze vagytok zárva, akár fizikailag is kevésbé megoldható a különlét. Ki kell tapasztalni és fel kell építeni a mindkét fél számára érthető és elfogadható rendszereket.

Ehhez az a legfontosabb, hogy beszéljetek róla, hogy mi hogyan hat rátok, mi milyen érzést kelt bennetek, min hogyan kellene változtatni, hogy jobb legyen.

A kapcsolatok titka egyébként is az, hogy őszintén, nyíltan és támadás nélkül kommunikáljatok. Érdemes az assztertív, vagy más néven erőszak mentes kommunikációt tanulmányozni hozzá. Így könnyebb elmondani, hogy te mit érzel, mire van szükséged és mit vársz ehhez a másihoz - főleg úgy, hogy ő is azt értse meg belőle, amit te mondani szeretnél. Merthogy a legtöbb párkapcsolati probléma abból ered, hogy a beszélgetéseket nem onnan kezdjük, hogy én ezt érzem, ezt szeretném, tőled ezt várom, hanem elkezdünk feltételezni, találgatni, hogy a másik mit miért csinál, ezekből kiindulva sokszor már a feltételezéseinkre reagálunk, nem a valós tényekre, sokszor azt hisszük, hogy a másik pontosan tudja, mire gondolunk, miközben mi semmit nem mondtunk neki erről, de megsértődünk, hogy nem képes egy ilyen egyszerű dolgot megtenni, miközben sejtése nincs, hogy mit is várnánk tőle....

A legtöbb introvertált legnagyobb problémája, hogy nem tanulja meg kellően kezelni a saját introvertáltságát. Pedig vannak nagyon sikeres introvertáltak is, akik akár színészként, tévés műsorvezetőként és más tipikusan extrovertált területeken is nagyon sikeresek.

A titok, hogy megismerd, hogy te hogyan tudsz legoptimálisabban működni, megtanuld, hogy a világ többi része hogyan működik és hogyan tudod a kettő különbségeit a legjobban kiegyenlíteni. Pl. sokan használnak olyan trükköket, hogy mielőtt színpadra lépnek, előtte bezárkóznak negyed órára a wc-be, vagy az irodájukba, öltözőjükbe, hogy akkor hagyják őket békén. Pihennek, meditálnak, vagy bármi olyat csinálnak, ami őket kikapcsolja, pihenteti, feltölti. Aztán kiállnak a színpadra, ami kimerítőbb számukra, mint akiket a nyilvánosság és a közönség tölt fel, de megtanulják ezt is jól kezelni és megfelelően körülbástyázzák a töltődésüket szolgáló dolgokkal - pl. a műsor előtt és után, vagy akár közben szünetekben is egyedül töltött idővel.