Fiúk! Attól,hogy olyan beállítottságúak vagytok,hogy nem telefonoztok annyit egy nap,keresitek a barátnőtöket?

Egy héten nagyon max. 2x találkozunk a barátommal amikor tényleg csak ketten vagyunk és tipikusan olyan aki néha veszi a kezébe a telefont és nem azért mert elfoglalt hanem inkább máshol keresi a kikapcsolódást pl sorozatokat néz,de azért instázni is szokott. Az egy dolog,hogy nem telefonálunk és végzősként szinte minden nap làtjuk egymást a suliban mert egy évfolyamon vagyunk(bár ott sem beszélünk bizonyos okokból max köszönünk),de még írni is nagyon ritkán ír(szinte csak reggel meg alvás előtt). Ez normális? Én több írogatásra vágynék, aminek már adtam is hangot ,de nem igazán hozott változást. Az én gondolatmenetem szerint ha valakinek fontos a másik,állandóan rágondol és vele szeretne lenni de minimum kommunikálni vele.(Nem igazán szokta megkérdezni,hogy milyen volt a napom peldaul ez is rosszul esik) És igen,én vagyok az általában aki ráír elsőként.4 hónapos a kapcsolat szóval viszonylag friss és nem is első látásra szerelem volt ami bennem alapból kétségeket ébreszt,hogy nem vagyok neki elég jó és minden amire vágyik ,de ezzel a szokásával erősíti bennem ezeket a negatív érzéseket. Tehát a kérdés ,hogy ez normális más kapcsolatban is?