Mi a véleményetek arról hogyha a parodnál vagy akkor "megáll az élet" nincs házimunka, és nem akar segíteni neked nőnek, mert ő nem azért jött hogy hazimunkat csináljon? Mert nála a nagyija végzi a hazimunkat és ő nem nagyon szokott?

Ez azért a részleteken is múlik. Nem mindegy, hogy két hétig van-e ott, vagy csak fél délutánt? Nem mindegy, hogy mik a szokások és a körülmények. Egyedül él, és egyedül viszi a háztartást? Vagy csak anyuci szeretné befogni mosogatni a lánya pasiját, hogy addig ő Candy Crush Sagazhasson egyet?

De alapvetően én úgy vagyok vele, hogy ha valaki nálam vendég, akkor ő vendég, és nem ingyenmunkás. Az, hogy nem fogom be a vendéget főzni-mosni-takrítani, az távolról sem jelenti azt, hogy megállna az élet. És őszintén: nem is érezném jól magam, ha mást az én otthonomban befognék dolgozni. Elég gusztustalannak gondolom azt a hozzáállást, amikor a vendégség abból áll, hogy "na, akkor főzd meg, amit majd enni fogtok, és mosogass el utánunk is".

Persze, ez a vendégségre vonatkozik. Egy közös háztrtás, vagy majdnem közös háztartás, amikor már kvázi együtt éltek, az megint más helyzet.

Most akkor tisztázzuk...

Te vagy a párodnál, vagy ő van nálad, és ki segít kinek?

Ha te vagy nála, nem várhatják el, hogy nekiállj bármilyen házimunkának, hisz' vendég vagy, viszont te magad egész nyugodtan felajánlhatod, jó fényt fog vetni rád.

Ha a fiú van nálad, ugyanúgy nem elvárható, viszont, ha eleve így áll hozzá, az nem jó jel hosszútávra, úgyhogy gondolkozz el rajta, hogy a társa, vagy a szolgája akarsz-e majd lenni... A nagyija nem lesz ott mindig, ő pedig ezek szerint úgy szocializálódott, hogy a házimunka nem rá tartozik.