Egy ilyen barátságból még lehet szerelem?

17 éves fiú vagyok. Nagyjából most velem is ez a történet játszódott le. A csaj a padtársam már egy éve, és eleinte nem nagyon beszélgettünk, majd egyre többet. (Én sejtettem, hogy ő többet érez, mint sima barátság) Aztán jött a karantén, és hirtelen ő lett az személy, akivel a legtöbbet beszéltem, messengeren és videohívásban is. Egyik napról a másikra egy furcsa érzés támadt bennem, rájöttem hogy megszerettem, és ezt abban a pillanatban közöltem vele, ez azért volt ilyen egyszerű mert már régóta elég mély baráti kapcsolatot ápoltunk, és tabu téma egyáltalán nem volt köztünk. Elérkezett a nyári szünet, ott eléggé megállt a kommunikácó köztünk, számomra nem jelentett nagy problémát ez, de ő eléggé szenvedett. Majd jött az iskola kezdés, mindent átbeszéltünk, rengteget tapiztuk, ölelgettük, simogattuk egymást, ez odáig fajult, hogy már máson se járt az eszem, csak rajta. OKtóber 3-án szombaton eljött hozzám és egy nagyon jó dolog történt, összejöttünk. Szóval, velem is ez történt, és hidd el, hogy ha sokat törődsz a fiúval, olyan ragaszkodó lesz hozzád, hogy feszítő vassal sem lehet levakarni rólad, szerintem már nagyon szeret téged, mint barát és mint MÁS... :)

Figyi, akkor van szerencséd, hogy ha az exe már egyáltalán nem érdeklődik a fiú iránt. Éreztesda fiúval, hogy ott vagy mellette, és hogy te vagy a támasza, hidd el be fog válni. Érezd, hogy mikor legyél rámenős és mikor ne. :)

Összejöttünk :))