Aki 19 évesen nem tud viselkedni, az már nem fog megváltozni?

Az a problémám, hogy nagyon szeretem a barátom, de gondjaim vannak a viselkedésével, főleg a modorával. Egyidősek vagyunk, és azt vettem észre, hogy társaságban nem igazán tud úgy viselkedni, mint mások, pontosabban a normális emberek.

Például reflexből van, hogy beszól akármi random dolgot másnak, nem bántásból, csak viccből. Mindenre van valami válasza, és az sokszor bántó tud lenni, még ha érződik is benne a humor. Van, aki fel tudja venni ezt a stílust, és sokan bírják, de például a barátnőim előtt mindig nekem kell magyarázkodnom. Alapvetően azért is szerettem bele, mert laza a stílusa, és meg tudja magát védeni, de úgy érzem, kezd sok lenni. Velem mindig kedves, imádjuk egymást, csak furának találom ezt a beszólogatást, bár egyértelműen a családjától tanulta, akik ugyanígy beszélnek egymással.

Hiányosságai is vannak illem terén, pontosabban sok "szabály" csak simán nem érdekli, például, hogy mikor kell kedvesnek lenni másokkal. Idegenekkel tud viselkedni, például rendesen köszön, szóval nem úgy kell elképzelni, mint egy ötévest, de számomra akkor is idegesítő néha a viselkedése. Ami a legjobban zavar, hogy nem tartja fontosnak a helyes öltözködést, simán eljön edzőcipőben is egy elegánsabb rendezvényre, ha például nincs dress code előírva.

Minden más része a kapcsolatunknak tökéletes, és igazából kiskorunk óta egyfajta lelki társak vagyunk. Többször már jeleztem neki, ha túl bunkó volt, de sosem akarom megbántani, túl erősen szólni. Alapvetően imádom a személyiségét, mert egy okos, érdeklődő, művelt srác, és egyáltalán nem akarom megváltoztatni "papucs" irányba, de ettől függetlenül néhány stílusjegye zavar. Nem tehet róla nagyrészt, mert simán nem tanítottak meg neki ilyesmiket a szülei, de én úgy gondolom, talán még nem késő változtatni.