Lányok, járnátok Esti Kornéllal?

Talán nem éreznék ellenállhatatlan vágyat, hogy lekapjam a vonaton, miközben alszik. Olyan, mintha barátok lennénk. Nem fiú vagy férfi, hanem lélek betűkben, amely lélek olvasás után beleolvad a befogatóéba. Szeretem. Öntörvényű, udvarias kívülálló, méltósággal veti a Dunába hálás zaklatóját és csodálattal hallgatja az aranyeréről mesélő német asszony szemérmetlen őszinteségét. Nem az a tipikus, sekélyes irodalmi alak, megbocsáthatóan, szükségszerűen botránkoztat. Összetett lélek, aki a világ okozta sérelmeire érzékenység szülte érzéketlenséggel reagál. Én is így működök. Szóval inkább nevelgetem a saját, belső Estimet és igyekszem a felszínen tartani.

(Nem válasz a kérdésre.)

18/L

Ha már így fogalmazol, megkérdezhetem, hogy ismeredted ezt a szót előbb is, vagy csak azért írtad le, mert én is használtam?

Mivel ha nem vagy író, csak abban az esetben használhatnád ezt a szót, ha személyiségi zavarral küzdenél.

Én kétlem, hogy több személyiséged lenne.

A mesterrel? Simán.

Még verset is írnék róla, ha ő lenne az Életem. :)