Azért nézett a lány, mert hiányzom neki, vagy még fontos vagyok neki? Vagy csak azért mert észrevett hogy ott vagyok, és valamikor ismertük egymást? Hosszú story, Bövebben lent.!

Nem tudom mit tegyek, se éjjelem se nappalom. Egésznap forgulodok éjszaka, és nem tudok aludni.

Van egy lány akivel akartam járni, de ő neki más fiú kellett, de később nem sikerült vele össze jönnie vele azzal a fiúval, én meg azzal a lánnyal megszüntettem végleg a kapcsolatot és ő is - vagyis hát én kezdeményeztem, mert nyomos okot adott rá. Akkor miért nézegetett?

Múltkor láttam, én 1x néztem rá, de ő folyamatosan engem nézett és én a szemem sarkából láttam. Ez jelenthet valamit, vagy egyáltalán már semmit sem jelent és csak azért csinálta mert valamikor régen ismertük egymást? Úgy nézett rám mint ha szomorú lett volna és úgy éreztem mint ha szomorú lett volna az miatt is hogy ,,Kár hogy már nem olyan mint régen volt hogy naponta dumáltunk facebookon és személyesen") lehet ezt csak én gondoltam igy, de igazából nem tudom. De én ilyen voltam abban a pillanatban hogy ,,Kár hogy már nem olyan mint régen volt hogy naponta dumáltunk facebookon és személyesen") kifejezések. A lelkemben mint ha valami nehéz fém lett volna, vert a szívem, és elvoltam szomorodva ahogy megláttam őt sz**r érzés fogott el, amit szavakban nem lehet leírni (nyomasztott voltam). Volt mellette egy fiú, aki szerintem valami haverja, emlékszem arra a pillanatra amikor álltak, és a fiúnál szó szerint megbújva engem figyelt. Majd nem oda mentem, és megöleltem a lányt. De aztán rájöttem, hogy ő miatta történt az a búcsúzás. Nagyon szomorú vagyok, igazából ha odajöt volna, és azt mondta volna, hogy igen én bunkó voltam veled, megbocsátottam volna neki. És lehet bunkóan hangzik, de én várom azt a napot, hogy úgyan ott ahol naponta jár mint én, odajön hozzám vagy rám ír facebookon esetleg bejelöl és azt mondja hogy hibázott én kész lennék megbocsájtani neki. De ő rontotta el, és nekem még mindig fontos.

Egyébként az miatt vesztünk össze, mert kérette magát, szórakozott velem, és csak azért voltam neki jó, hogy az önbizalmát erősítsem neki hogy "tyűű de szép,, valamint hogy akit akart azt a fiút féltékennyé tegye. De úgyérzem megváltozott vagy hát nem tudom, lehet még sem?... Én viszont nem megyek a lány után még ha fontos nekem, mert ő neki kell lépni nem nekem, és én nem is fogok. Kitartók az elvem mellett, ha nem az elvem mellett maradok, a lány ismét egy olyan személynek fog hinni mint egy gyáva féreg. És igy megint ki tudd használni.

Mi a véleményetek, mit gondoltok erről?

Elsőként lányoknak a válaszait várom, de a fiúkét is szívesen fogadom.

Előre is köszönöm a válaszokat!

Kérlek titeket, segitsetek nekem, nagyon hálás lennék.

Én : 20/F

Ő: 17/L