Milyen hosszú volt az eddigi leghosszabb viszonozatlan szerelmetek?

Ne is várd hogy elmúljon. Én nekem még mindig tart már 9 éve. Pedig pasim is van.

L

Épp 15 éves lettem amikor beleszerettem egy srácba. 4 évvel idősebb nálam , komoly , okos , intelligens ,kicsit filozofikus és pluszban még irtó jól nézett/néz ki irtó jó stílussal így minden de szó szerint minden lány odavolt/odavan érte.

De az elejétől kezdve tudtam ,hogy soha semmi nem lesz köztünk. A korkülönbség ami az ő esetében még többnek tűnik pláne az akkori önmagamhoz képest. Ill. kollégista volt és messze lakik. Valamint bármelyik lányt megkaphatja , de neki sose volt barátnője (ill. csak egyszer de az 3 éve volt akkor még nem is ismertem) csak úgy "átment" a lányokon. Ezt leszámítva tökéletes.

Nagyjából 1,5 évig tartott ez a szerelem. Tavaly márciusban vettem észre magamon hogy ez kezd halványulni. Ennek számos oka volt:

1. egy idő után beláttam hogy sose lesz köztünk semmi és valahogy kezdtem feldolgozni

2. képbe került egy másik srác aki elég sokáig tetszett bár sose volt köztünk semmi mégis kicsit elterelte a figyelmemet

3.tavaly február környékén kezdtem el összebarátkozni az egyik barátnőmmel aki mostanra már az egyik legjobb és akinek bármit(1 dolog kivételével) BÁRMIT elmondhatok. És itt jön a bonyadalom , mert az az egy dolog az ez a srác.

Tudniillik neki elkezdett tetszeni ez a fiú és elkezdtek beszélgetni (de csak így haverilag). Ez a barátnőm is szerelmes lett a srácba. Hónapokig hallgattam ,hogy mesél a srácról és alig tudtam magamban tartani hogy valójában én már hónapokkal ezelőtt beleszerettem de sose mondtam el a barátnőmnek , mert tönkretette volna a barátságunkat vagy ki sem alakult volna, vagy rosszra sikeredett volna.

Szóval olyan tavaly március-április környékén nagyjából elmúlt.

Az is hozzátartozik ,hogy akkortájt belépett egy elég nagy dolog az életembe , ami mondhatni a szenvedélyem lett (színház) és voltak különböző céljaim amiket el akartam érni és hála égnek sikerült is és ez elég jól elvonta a figyelmemet.

Ezért ajánlom ,hogy keress valamit ami nagyon leköt.

Bocsi ,hogy ennyire hosszú lett , de jól esett kiírni magamból , mert erről senki sem tud:)

Hat a legegyszerubb akkor is az ha megprobalod a legjobbat kihozni a dologbol:D szerintem.. Ugyis elsulhet hogy kiderul ugyan igy erez a masik fel, vagy legalabbis szimpatizal veles.

Igy nem maradsz kerdesekkel tele, es igy arra is hagysz eselyt hogy esetleg masba szeress bele ahelyett hogy kinzod magad.

Nagyjából 15 éve tart...

Mikor megismerkedtünk elég nagy korkülönbség volt köztünk, én még szinte gyerek voltam és csak haverkodtunk. Aztán ahogy teltek az évek, jó barátok lettünk és én iszonyatosan beleszerettem. El is mondtam neki. De nem lett belőle semmi, megbeszéltük hogy barátok vagyunk és kész, meg nem is tudom hogy gondoltam, mert én kb 16 voltam ő meg 25. Hiába voltak aztán kapcsolataim, ő mindig ott volt a szívemben, azt hitte már túltettem magam rajta. Volt időközben egy hosszú kapcsolatom, és mikor véget ért, már felnőttként volt egy kalandom ezzel a pasival. Szóval végül csak megtörtént a dolog 10 év után :) Mindketten tudjuk hogy nem lesz köztünk semmi, és nem is tudnék vele párkapcsolatban élni, de ilyen plátói szerelem marad nekem. Azóta ő megnősült és én is hamarosan férjhez megyek de mindig különleges helyünk lesz egymás szívében.