Fiúk! Nektek bejön, ha egy lány kicsit idióta?

Ezalatt azt értem, hogy sokat mosolygok és nevetek. Ha valamiben ügyetlen vagyok, jót röhögök a saját bénázásomon. Szeretek hülyülni, veszem a poént. Nagyon közvetlen vagyok, szeretem a társaságot és az embereket - beszélni hozzájuk és hallgatni őket egyaránt. Élvezem a veszélyes/nem annyira hétköznapi helyzeteket, azt hiszem, adrenalinfüggő vagyok. Olyan dolgoknak is tudok örülni, amit más teljesen, átlagosnak vagy épp bosszantónak tart, pl valaki odajön hozzám beszélgetni, valaki segítséget kér tőlem, valakitől kaptam egy fél bókot, a kedvenc ételem van a menzán, süt a nap. Egyszóval idegesítően életvidám vagyok.

Egyébként a stílusom is ilyen: szeretem a cuki tárgyakat/dolgokat, az állatokat, a gyerekeket, és tele van plüssökkel az ágyam. Az öltözködésemben is kombinálom a szexit és a gyerekeset, pl miniszoknya + balerinacipő + rózsaszín vagy mintás felső.

De tudok komoly is lenni, ha kell vagy ha olyan kedvem van, és értelmes vagyok (többé-kevésbé :D). Igazából most azért vagyok ilyen életvidám, mert nagyon sokáig voltam súlyos depressziós, de nemrég másik városba költöztem a családommal, ahol ugye tiszta lappal indulhatok, és most nem akarom, hogy mindenki arról ismerjen,hogy "ő az a búval b...ott, néma lány, karikás szemekkel". Meg egyébként is, teljesen fel vagyok pörögve tőle, hogy történik is velem valami és van társaságom, és átélhetek olyan szitukat is, amiket eddig csak könyvekből ismertem.