Miért csinálják ezt velem a lányok? (többi lent)

Elég hosszú lesz, előre is köszönöm, ha elolvasod!

A történet onnan kezdhető, hogy évekig tetszett egy lány, az a tipikus kisfiús plátói szerelem... 13-14 éves voltam, és akkor igazából az összes barátom kezdett lányokkal beszélni, egyeseknek barátnőjük is lett, de én valamiért ragaszkodtam ahhoz a buta érzéshez, hogy hűséges maradjak ahhoz, akiről fogalmam sincs igazából, hogy kicsoda :D Na én itt lemaradtam teljesen a környezetemhez képest.. Soha nem beszéltem lánnyal 16 éves koromig, amikor igazából kialakult egy nagyon szoros barátság egy lánnyal (tényleg csak barátság :D).. Igazából ő nagyon sokat segített abban, hogy levetkőzzem a gátlásaim, és nyitottabb legyek, nem mellesleg megtanultam, hogy hogyan beszéljek lányokkal. mindezt 16 évesen :D

Akkor, szinte pár hónapra rá rengeteg véletlen és vicces egybeesés által találkoztam egy lánnyal, akivel igazából nagyon jól alakultak a dolgaink, kezdtünk egymásba szeretni, de én akkor még nagyon éretlen, igazából türelmetlen kisfiúként elrontottam az egészet.. Túl gyorsan történt minden, túl sok voltam, mert igazából arra vártam, hogy legyen végre valaki, aki viszont szeret, és hogymondjam, túl hirtelen akartam bepótolni a lemaradásom.. Aztán megkaptam, hozzáteszem teljesen jogosan, hogy nem bírja elviselni, hogy ilyen vagyok, hiába szeret.. Utána 8 hónapig nem tudtam senkire nézni, mert tudtam, hogy mennyire elrontottam az egészet, igazából utólag jöttem rá, hogy mennyire béna vagyok, de már késő bánat :/ Igazából az a 8 hónap kellett ahhoz, hogy felnőjek kicsit jobban, felismerjek sok mindent..

Utána elkezdtem beszélgetni egy lánnyal, akivel szintén jól alakultak a dolgok, de idővel kiderült, hogy nem passzoltunk egymáshoz, hiába volt meg a szimpátia.. Nagyon csúnyán lett vége, és hiába nem lehetett volna semmi, mert 2 hétnél tovább nem tartott volna az egész, nagyon megviselt, és nehezen felejtettem el, holott inkább csak baráti volt a kapcsolatunk..

Utána egy bulin kavartam egy lánnyal teljesen ismeretlenül, pedig soha nem csináltam se előtte, se utána ilyet.. Másnap elkezdtünk beszélgetni, és vele is jól indultak a dolgok, majd nagyon csúnyán átvert és kihasználta a jóindulatom, és a bizalmam..

Ezek után nagy változásokon mentem keresztül lélekben.. Megtörtem, és igazából senkiben nem bíztam, majd jött megint egy lány, akiben elkezdtem valamennyire bízni, és végül beleszerettem.. Na ez nagy kár volt.... Megcsalt, kihasznált, átvert, hazudozott.. Igazából ő volt az első lány, akit tényleg szerettem az első lány után.. Ezek után ténylegesen megtörtem, depressziós voltam, és sokat gondolkodtam az életem értelmén, és valahogy nem találtam a választ.. Sokszor gondolkodtam, hogy öngyilkos leszek, de végül sosem volt bátorságom hozzá.

Innentől tényleg nem tudtam bízni szinte senkiben, a barátaim nagy részét elüldöztem magam mellől.. 2 igazi barátom maradt, akikben megbízom azóta is.

Teljesen érzéketlenné váltam 2016 őszére, fogalmam sem volt, milyen az, hogyha szeretek valakit..

Aztán jött megint egy lány, aki igazából teljesen elfeledtetett mindent, az összes csalódást, fájdalmat, problémát. Új értelmet adott mindennek. 2 hónapja vagyunk együtt, de nem tudok bízni benne annyira, hiába feledtette el a múltat.. Szeretem, jobban, mint eddig bárki mást, és félek, hogy őt is elveszítem.. Nem tudnék feldolgozni szerintem még egy nagy csalódást... Igazából félek, hogy ugyanaz történik velünk, mint az eddigi lányokkal az életemben..

Igazából eléggé össze-vissza lett a szöveg, szóval ha valamit nem értenél, akkor jelezd kérlek :)

Köszönöm, hogy végig olvastad! Előre is köszönöm a választ:)

18/F