Miért bát mindenki? Ronda vagyok?

Hidd el, hogy nem veled van a baj, hanem a többiekkel! :)

Sajna a legtöbb fiúnak a pláza cicák kellenek(tisztelet a kivételnek!).

Megértem a helyzeted, velem is ez volt mikor még általános iskolába jártam. Szerencsére mióta középiskolába kerültem már nincs ez.

Én azt mondom 2 lehetőséged van:

1.Visszavágsz és rámutatsz Mr./Mrs."tökéletes"(-eknek)a hibáira.

2.Figyelmen kívül hagyod őket. És leszarod a véleményüket.

Véleményem szerint a 2. opció a legjobb megoldás (legalább is az én esetemben működött). Ha leszarod őket egy idő után ők is lefognak.

És amúgy ha a jó oldalát nézzük a dolgoknak az ilyen élethelyzetek fontos leckét adhatnak a továbbiakban pl: én ált. iskolában már megtanultam, hogy semmilyen indokolatlan negatív kritikát ne fogadjak el, mivel ezek nem kritikák, hanem csak sértegetések amiket le kell szarni. Viszont az olyan kritikákat ami kulturált keretek között, érvekkel alátámasztva mondanak, azokat el kell fogadni. (mindegy, hogy építő vagy romboló az).

Szóval fel a fejjel :) Tanulj az élettől és nevess az ilyen szánalmas idiótákon :D

Szia!

Hasonlóan voltam én is egész életemben, mindig dicsértek a szüleim, idősebbek, hogy szép lány vagyok, meg (mivel mondhatni túlsúlyos voltam, nem nagyon, de azért már láthatóan nagyobb, mint a többiek) hogy "egyenlően oszlik el rajtam a súly". Valahogy mégis a többiek nem kezeltek maguk közül valónak, főleg a "menők" és a fiúk. Pedig volt nálam nagyobb, csúnyább lány akivel mindenki jófej volt, barátja volt stb. Több osztályban is, mivel párszor váltottam sulit. Lassan már középsuli-gimi alatt kezdtem változtatni a hozzáállásomon, nem érdekelve, hogy mit gondolnak mások (legalábbis azt mutattam kívülre) szebb ruhákat hordani, jobban odafigyelni apróságokra amivel alakítgatni lehet a külsőmet (smink, testápolás). Aztán az egyetemen kezdtem el többet mozogni, majd rendesen diétázni és leadtam kb 10 kilót (többet is de azt azóta félig visszaszedtem szóval azt nem számít bele, ennek ellenére nem zavar, mert mint kiderült nem a testalaktól lesz valaki szép). Az egyetem alatt sok önbizalmat nyertem, mertem beszélni másokkal, sőt én lettem a társaság központja, azért mert én úgy döntöttem, hogy az leszek. Most, hogy 2 éve másoddiplomát kezdtem az új helyen én lettem a "szép" lány, a "csini csaj" aki "mindig jó néz ki".. pedig ugyanaz az ember vagyok, csak belülről megváltozott a hozzáállásom magamhoz, és ezáltal kívülről az látszik, hogy magabiztos vagyok és ezt találják szépnek az emberek. Nem azért barátkoznak vagy utálnak valakit mert csúnya (és elmondásod szerint te nem vagy az, bár kép nélkül mi nem tudjuk megmondani.. viszont nem hiszem, hogy így lenne. Igazán csúnya, javíthatatlanul nem lehet szerintem senki :) ), hanem azért mert "áldozatnak" mutatod magad, akt lehet bántani. Lehet, hogy ezen a helyen nem vagy nem nagyon tudsz már kitörni ebből, de egy új helyen tudsz változtatni rajta. Csak legyél kezdeményező, nyitott, barátságos a többiekkel, és nem fognak bántani.