Miért kell ekkora cédának lennie? Hosszú, szóval készülj föl az estimesére

Szóval van ez a lány. Ő az osztálytársam, gimibe járunk és, bár nem valami nagyon szép csaj, valami megtetszett benne 10. közepe táján. Szóval próbálkoztam közeledni hozzá, melléültem, amikor lehetett, beszélgettem a hülye képregényfilmjeiről, meg ilyenek. Egészen jól ment, mivel bekerültem a kis barátnői társaságába, aki hozzá hasonló csúnyácska lányokból állt. Na ezek meghívtak EGYIKÜKHÖZ filmet nézni, meg ilyesmi, vagyis engem, meg egy osztálytársunkat, aki valamelyiknek a céltábláján volt.

Szóval egészen jól nézett ki, házimoziztunk, ahol gyakorlatilag végig nekem dőlve, majd az ölembe dőlve tartózkodott. Aztán egymás mellett aludtunk, de nem volt semmi.

Aztán kicsit később elhívtak a Hősök terén megrendezett Majálisra, ott is majdnem mindenre vele mentem fel, mert a többiek nem mertek (akkor a fassznak jöttek el-kérdem én), utána felmentünk hozzá, mert közel lakott. Onnan elég gyorsan elzavarta a barátnőit, így együtt filmeztünk, muffint sütöttünk. Persze nem lett belőle egy puszi sem, hazamentem estefelé.

Ezek alatt és után kicsivel elmentünk párszor ebédelni sok helyre, de mindeddig nem hívtam el randizni, mert gondoltam ha ő is így érez, meg én is, akkor minek színpadiaskodni?!

De nagy nehezen elhívtam randizni, iskola után mikor mentünk haza, közben jött velünk a legjobb haverom. Szerintem nem tálaltam furán, vagy félreérthetően, de mindegy, egyszerűen azt mondta, hogy NEM, majd (gondolom sokkosan) otthagyott a villamosmegállóban. Én utána kiálltottam, hogy "most ez miattam van?" de nem válaszolt.

Mivel a haverom arra ment, amerre ő, együtt dumáltak a dologról, a csaj eldobott egy "most szerintem hazamegyek sírni" és egy "ezt most nem értem" mondatkát, legalábbis ezt kaptam vissza. Szóval WTF

Én persze majdnem elsírtam magam, ami furcsa, mert nem nagyon szokott ilyen történni (mármint sírás) de eszembe jut, hogy hátha csak sokkot kapott, és ezért kaptam Nemet.

Szóval hazamentem, és ráírtam Facén, hogy most mi van, lehet e, hogy mégis, de csak azt kapom vissza, idézem:

-"En is bocs, nem viselkedtem ugy mostanában ahogy kellett volna, es nem is ugy reagáltam ahogy kellett volna sajnalom"-

Persze le vagyok döbbenve, faggatom, hogy miért, velem van-e a baj, tudok e valamin változtatni, stb de csak félválaszokat kaptam.

Iskolában került, meg nem is nagyon vertük nagydobra.

Ezután táborban ugyanúgy hozzábújt más fiúkhoz, mint hozzám, persze én próbáltam beszélgetni, de mindig dolga volt (ismétlem, egy táborban). Olyan volt, mintha direkt szét akarná tépni a szívemet.

Eltelt egy nyár, és kiderült, hogy összejött az egyik osztálytárs bátyjával, akivel jó hangosan, a fülem hallatára élnek meg romantikus kalandokat, legalábbis ezt meséli a gimiben. Meg már év elején, első ofőn úgy kezdte, hogy nyáron megismerkedett egy csodás fiúval, stb...szóval érted, hogy érezhettem magam.

Na, most így a végére jön a kedvencem, ugyanis lesz majd idén Palotás a szallagavatón, ami a 11. dolga. Na ez a csaj(mivel külsőst nem lehet) szépen odament négy sráchoz, akikkel jóban volt, de egyikük sem akart táncolni, mert nem tudnak/szeretnek, végül odajött hozzám, mert tudta, hogy táncoltam egy darabik, és így, hogyha nincs ló, jó a szamár is módon velem akart menni.

Szerencsére maradt bennem annyi megtört becsület, hogy nemet mondjak, azt is igyekeztem udvariasan.

Válasza erre:

"Milyen meglepő" (durcás hangsúllyal)

Magamat nem tartom csúnyának és eléggé humorosnak is tartanak és igyekeztem mindig kedves lenni lányokkal, neki pedig a legjobb énemet vettem elő, de mégis kitépte a szívemet.

Miért?

Csak ennyi lenne a kérdésem...

(bocs, ha ennyit kellett olvasnod egy szerencsétlen fassz önsajnálatából)