Ezen hogyan lépjek túl? (nem szakítós sztori)

Több mint egy éve volt egy barátom. Sajnos csak 2,5 hónapot lehettünk együtt. A lényeg hogy szívbeteg volt (nem bírta a streszt meg az izgalmakat stb.) és összevesztünk. Vita közepén egyszer csak összeesett.(akkor még nem értettem. Nem tudtam mi baja)

2 napig volt kómában. 3. nap kijelentették hogy meghalt. Lelkileg összeomlottam. Szüleimen kívül senkivel sem létesítettem beszélő viszonyt egy ideig. Azóta is magamat okolom... Az én hibám volt ez szent meggyőződésem. Még a temetésre se mentem el😢

Azóta van egy barátom. Lassan egy éve (de még mielött kilyelentenétek hogy h*lye k**va vagyok...)

Ő volt az egyetlen vigaszom. Azóta is ő segít felépülni bár sokáig nem is tudott erről. Úgy érzem néha hogy csak kihasználom pedig tudom, Teljes szívemből szeretem.

Ezért két kérdésem lenne:

1) Hogyan tegyem túl magam a gyászon. (mert akár hogyan is... A mostani barátom nem tudja elérni nállam)

2)A mostani barátomat megérdemlem egyáltalán így?

Bocsi hogy hosszú lett és hogy esetleg nem tudok írni rendesen Magyarul.

(részvétet nem kérek hisz nem is ismertek)