Mit tehetek? Lehet még tenni egyáltalán valamit?

Először is, 15 éves lány vagyok, és a barátom 17 éves.

2 éve távkapcsolatban élünk, én Szegeden, ő Békéscsabán. Mégis mindig megoldottuk, hogy találkozzunk, hogy ez működjön. Tényleg szeretem. Szerintem ennél jobban nem is lehetne egy embert szeretni. És tudom, hogy ez elhamarkodott 15 évesen (mármint ilyeneket mondani), de most tényleg így érzem. Nem rég azzal jött, hogy nincs ideje magára se a tanulás miatt (10.es), nemhogy még rám. És hogy erre nincs megoldás, mert nem adhatok neki több időt. Ha pedig kevesebbet beszelünk, az neki nem kapcsolat. Hogy ő csak szenvedne, mert alig beszélünk. De így meg semmit se beszélnénk, nem? Tudom, hogy szeret. Mégse tudom meggyőzni, hogy ez így butaság. Mit tudnék tenni? Tényleg nem szeretném elveszíteni.