Normális, hogy minden párkapcsolatomban az érzem, hogy ez így nekem nem jó és szabad akarok lenni?

Akkor légy szabad

Velem is ez van. Én még nem szeretnék kapcsolatot. Mindenki mondja hogy hogy milyen rossz hogy nincs senkije de én tökre elvagyok magamban. Én szeretek szingli lenni. Még tavaly volt úgy, hogy összejöhettem volna egy sráccal és találkozgattunk is, de tök furán éreztem magam és azt hittem ez az én hibám, de nem, még nem voltam kész. Amikor megmondtam neki hogy nekem ez nem megy, akkor az életem során én még akkora szabadságot nem éreztem mint akkor. És utána jöttem rá hogy szinglinek lenni szuper. Én úgy vagyok vele hogy majd eljön az idő amikor nekem is tetszeni fog valaki, és annak a valakinek is tetszeni fogok. Én nem kajtatok senki után. Rá kellett jönnöm, hogy imádok élni és szabad lenni és nem tudnám elviselni ha minden egyes percemet lekötné valaki, nem lehetnék folyton a barátaimmal, minden hétvégén találkoznunk kéne a párommal. Imádok csak úgy ellenni, punnyadni. Meg persze előbb neked is meg kell ismerned magad, és megtanulni elismerni, elfogadni a hibáid és szeretni azokat. Élvezd az életem minden percét, szóval nyugi, élj még :D

Ez nagyon összetett is lehet (általában az). Rövid válaszom: nem tudom, de lehet, hogy benned van az akadály, bár benne is, vagy mindkettőtökben is lehet. Valószínűleg rosszul áll(sz/tok) valami alapkérdéshez, amin a kapcsolat nyugszik, mindenképpen próbáld megbeszélni vele, mielőtt döntést hozol, és várj utána egy darabig, hogy megeméssze, hátha tud érdemben "könnyíteni" rajdtad. Elvileg olyan nőt, aki gyárilag párkapcsolat idegen még nem tapasztaltam, bár ettől még lehet. Olyat viszont igen, aki azt hitte hogy az, de egy ponton rájött, hogy nem. Remélem a patnereddel lehet építő, problémamegoldó beszélgetést futtatni...