Hogyan mondjam el neki? Osztálytárs és nehéz évek.

Most az elején leszögezném a "házinyúlra nem lövünk" szarságot, mert aki ebben hisz, az ellenezze pl. a házasságot is. Ugyanolyan, de ha a felnőttek elválnak és (ha van) gyerek, akkor az egész élete el lett rontva a gyereknek (tapasztalat).

Már két éve tetszik nekem az osztálytársam és már annyira, hogy a "fülig beleszerettem" is illik hozzám.

Ismerem már nyolc éve és mondhatni barátok vagyunk (ebben a korban nem tudom, hogy mennyire ehet fiú-lány barátság, és hogy ő mennyire tart engem barátnak) De ettől függetlenül nagyon jól kijövünk, soha nem veszekedtünk, van olyan időszak, amikor láthatatlan vagyok (szerencsére csak kétszer volt egy éve) máskor meg le sem lehet kaparni a szemét rólam. Gyakran keresi a társaságomat a barátnőimmel, amikor viccelődik mindig nevetek és mosolygok, de amikor hozzám beszél próbálom elkerülni a szemkontaktust, mer nem bírnám megállni, hogy ne fúrjam a tekintetem az övébe, ezzel ciki helyzetbe hozni mindkettőnket. Tesin ha kidobózunk és kidob engem (a dobás erősségétől függetlenül) utána mindig megkérdezi, hogy jól vagy-e, de mindig próbál a legpuhább labdával dobni engem. Sokszor kaptam tőle dicséretet, leszoktunk pacsizni, ha ugyanolyan lesz a dogánk. De eddig soha nem öleltük meg egymást és soha nem adtunk egymásnak puszit, semelyikünk sem járt a másiknál és sulin kívül soha nem találkozunk. Pár lány az osztályból egy időben összebeszélt minket (sőt, a fiúk még néha most is) és az mindkettőnkre nézve kicsit feszült hét volt, mert az egyik lánnyal egyszer majdnem összejöttek, de csak barátok maradtak (de 100%, hogy nincs és nem is lesz köztük semmi). És marha sok dolog van még, de nincs hely és türelmem leírni :D már egy hónappal ezelőtt rávettem magam, hogy elmondom neki, de eddig a sors mindig közrejátszott és nem adott esélyt, hogy négyszemközt beszéljünk. Nincs semmi elérhetősége. A város másik felében lakik, de a suliból kijövet egy darabig együtt megyünk, mert én a buszhoz megyek, ő meg edzésre, és arra gondoltam, hogy akkor mondanám el neki, csak a kérdés, hogy...hogyan? Mit mondhatnék, hogy ne legyek nyomulós, de felfogja, hogy mit érzek már régóta. Nem hívom el randira sem sétára, mert az túl átlátszó lenne és 1000%, hogy nem menne bele. Csak simán elszeretném neki mondani és letudni az egészet, már felkészültem a visszautasításra is, ha nem jönne össze :D Szóval mit mondhatnék neki, vagy milyen kérdést szögezzek neki? Amúgy jövőre már nem is leszünk osztálytársak, mert elmegyek máshova tanulni, úgyhogy kevesebb, mint egy év maradt.

15/L és 15/F