Mit tegyek? Szerintetek igazi ez az érzés?

Van egy osztálytársam, akinek szerintem tetszem. Már mások is mondták és én is úgy veszem észre. A lényeg az, hogy külsőre egyáltalán nem tetszik és beszédben is néha perverz. Kicsit ez a különc gyerek. Ellenben, ahogy igyekszik az nagyon aranyos. És néha pillangók vannak a hasamban, de nem tudom eldönteni, hogy ez azért van, mert a gondolat, hogy tetszem valakinek jó érzéssel tölt el, vagy tényleg tetszik.

Plusz ha esetleg tényleg lenne köztünk valami, képtelen vagyok elképzelni, hogy hozzáérjek vagy ő hozzám (ne gondoljatok nagy dologra pl kézfogás, puszi, csók).

Gond, ha számít a külső is? Mindig bűntudatom van, hogy ha arra gondolom, hogy jól nézne ki, akkor biztos adnék neki esélyt és biztosan tetszene.

16L