Hogyan tudnék újra ismerkedni? Készen állok én erre?

Sziasztok!

Sosem ismerkedtem, ennek fő oka az volt, hogy nem volt önbizalmam, illetve tudtam, hogy senki sem állna velem szóba. :D

Tipikus kocka voltam, egész nap videójátékokkal játszottam, néha kimentem haverokkal focizni. 172 cm mellé társult 108kg.

Megelégeltem ezt, és egyik napról a másikra életmódot váltottam.

2 éve az élete nagy részét a sport teszi ki. Heti 4-5 alkalommal edzek, leadtam 35kgot, izmosodtam, viszont az önbizalmammal még mindig vannak problémák, bár, ez is javult egy keveset.

Haverok/ismerősöknek is feltűnt, hogy sosem beszélgetek lányokkal, nem ismerkedek. Úgy voltak vele, hogy így, hogy "átalakultam", tuti sikerem lenne a lányoknál.

Alapvetően úgy voltam vele, hogy a szerelmet nem keresni kell, hanem majd egyszer csak jön, viszont be kellett, hogy lássam, ez elég rossz mentalitás. Nem várhatom csak úgy a sült galambot.

Elkezdtem ismerkedni, több-kevesebb sikerrel. Mindig az volt a probléma, hogy talán a kommunikációs készségem túlzottan fejlett volt a lányokéhoz képest. Ekkor jöttem rá, hogy ez nem lesz túl egyszerű.

Viszont, volt 1 lány, aki habár szintén nem volt a helyzet magaslatán beszélgetés terén, viszont érdeklődött és éreztette azt, hogy szeretne Ő valamit tőlem, csak a kommunikációs készsége a mínuszhoz közelített inkább.

3-4 hónap ismerkedés után a Ő hatására megpróbáltuk a kapcsolatot. (Én nem akartam annyira, Ő erőltette) Majd, 180°-os fordulatot vett, és teljesen megváltozott. Nem akart találkozni, nem akart programokra menni, de csak velem. A barátnőivel elment bulizni bárhová bármikor, de velem, a barátjára nem tudott időt szakítani.

Nevetségesen kevés ideig tartott is ez, mert hamar észbe kaptam és hamar véget is vetettem ennek. A gond az, hogy ha én valakit közel engedek magamhoz, akkor nagyon megtudom szeretni. Így történt vele is, tényleg szerettem. És ez tényleg az volt, az a tipikus önzetlenül bármit megtennék érte, csak hogy Ő boldog legyen típusú. Nem hittem volna, hogy ilyet valaki kivált belőlem, de neki sikerült.

Ez volt 1 éve.

Vége lett, és azóta úgy érzem, hogy elment a kedvem az egész ismerkedéstől. Oké, igen, jogosan mondhatjátok azt, hogy 1 rossz tapasztalat után azonnal feladom.. De most őszintén: ismerkedek 3-4 hónapig valakivel, majd átver. Megéri ez nekem? Nyilván nem csak ilyen lányok vannak, de, ha belegondolok abba, hogy ismét közel engedek valakit magamhoz és ugyanez történik, azonnal elmegy a kedvem ettől..

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem próbálkoztam lányoknál azóta. Viszont, sosem éreztem az igazinak, nem volt meg a varázs és szó szerint 2-3 nap alatt elvesztettem az érdeklődésemet egy adott lány iránt.

Félre értés ne essék: Egyedül is rettentően jól érzem magam. Magamra fókuszálok, edzésből a 100%-ot kiszeretném hozni (tényleg az életem lett a sport.. :D), de tudom, hogy nagyon rossz mentalitás aszerint élni, ahogyan most csinálom: 1 rossz tapasztalat miatt nem nyitok senki felé.

Rettentően rövid volt az előző kapcsolatom, viszont annál inkább meghatározó, hisz Ő volt az első "komolyabb" lány.

Barátaim szerint, amíg nem ismerkedek újra és nem adok másnak esélyt, sosem fogom Őt elfelejteni. Hogyan tudnék végleg túllépni rajta, és hogyan tudnék újra mások felé nyitni anélkül, hogy pár nap alatt semmissé váljon az érdeklődésem?