Mit csináljak? Hogy lépjek ezen túl?

A nyaramat külföldön töltöttem egy ilyen közel 3 hónapos nyelvtanfolyam miatt, és ott megismertem egy fiút, akivel a végére elég közel kerültünk egymáshoz. Ő viszont nem ment volna bele egy távkapcsolat/távrandizás dologba (én sem), így könnyek között elbúcsúztunk azzal a végszóval, hogy ha úgy kell történnie, még fogunk találkozni a jövőben. Van itthon egy kapcsolatom, ami a nyáron kb tönkrement. Illetve már korábban is éreztem, hogy sok a probléma, véget ért a szép és nagyon szerelmes korszak, egyre több lett már a veszekedés és konfliktusok, egymás bántása, aztán kibékülés, újra vita. Egyszerűen már nem éreztem egészségesnek. És annyira tökéletes volt nyáron ezzel a másik sráccal, és az a durva, hogy nem igazán érzek bűntudatot a barátom miatt... viszont nyilván végeszakadt az egésznek, mert haza kellett jönnöm. A barátom azóta is úgy tesz, mintha minden a régiek szerint menne tovább, de én már nem érzem ezt, amit korábban... és tudom, hogy nem jó érzés úgy együtt lenni vele a nyáron történtek után, és egyszerűen nem tudom túltenni magam rajta. Minden nap rá gondolok, minden nap nézegetem a közös képeket, a közös emlékekre gondolok, és arra, hogy miért kellett elválnunk egymástól. És tudom, szörnyű ember vagyok, hogy egy kapcsolatban képes voltam erre, de nem bánom. És szakítani akarok a barátommal, mert ez így nem tiszta egyszerűen, de a régi közös emlékek miatt ez borzasztó nehéz.

Mit tanácsoltok? Nagyon túldramatizálom? Egyszerűen megőrülök, és 0-24 ez jár a fejemben:(