Miért csinálom folyton ezt? Mert nem érzem úgy talán legbelül, hogy ő az igazi?

Már vágyom a szerelemre, egy barátra, noha tudom, tudom, hogy erre még ráérek.

Viszont ha valaki szóba elegyedik velem, akkor ösztönösen lerázom, meg nagyon távolságtartó vagyok vele szemben. Mind beszéd téren, mind pedig fizikailag. Akkor is, hogyha épp tetszik az illető.

Valamiért van bennem egy ilyen gondolat, hogy „Úgy is csak a szexre kellenék”. Mindenkinél. Ezért ösztönösen lerázom az illetőt, és eléggé élesen a tudtára adom, hogy nem is álmodjon ilyesmiről.

Eddig még nem volt, aki ezek után is kitartott volna, és tovább próbálkozott volna. Ez pedig méginkább erősíti a gondolatom igazát. 🙄

Viszont van amikor utólag nagyon zavar, hogy így viselkedtem egyes illetőkkel, de abban a percben pedig nem tudok máshogy reagálni. Miért csinálom ezt folyton? 😩

18/L