Barátnő visszahódítása?

Igazából a mai napig kötődöm hozzá, és nem tudok róla lemondani. Hiába vágom a fejszémet ismerkedésekbe, mindig holtpontra jutok. Mert mindig az az érzés van bennem, hogy ilyen lány, mint ő sosem lesz még egy.

A mai napig tartjuk a kapcsolatot, így nincs veszve semmi. Amikor megismerkedtünk már akkor közölte, hogy nem szeretne komoly kapcsolatot. Azonban volt egy érzelmes időszakunk amikor is egyre afelé sodródtunk. Majd amikor túlságosan is szép és jó lett volna minden, közölte egyik napról a másikra, hogy ő már nem érez úgy mint kellene. Nyilván ez megviselt engem nagyon, azonban neki is lelkiismeret furdalása lett és érdeklődött is odaadóan felőlem, hogy rendben van e minden meg, hogy feldolgoztam e. Én diszkréten közöltem vele a mondandómat. Azonban nem tettem le róla még így se, mert meg van köztünk az a bizonyos vonzalom a mai napig és az úgynevezett lelki kapcsolódás is, mert ez is korábban téma volt köztünk. Azonban ő is megtapasztalta azt a elutasítást amit én is átéreztem, így elgondolkodtam azon, hogy mindez okkal történik és mi egyek vagyunk, ezáltal még van remény őt visszahódítanom. Még így utólag is szoktunk talizni és szeretett teljes ölelésben részesítjük egymást mindig. Azonban, ha még tagadja is szóban, valahogy az érzései lehet hullámoznak, de legbelül én még hiszem, hogy tudja ő is, hogy én vagyok neki az igazi. Én pedig, ha tehetem felállok a kudarcból és harcolni akarok érte, mert sosem volt még ilyen lány az életemben mint ő, és nekem nagyon sokat jelent mindez. Lehet ennek a kérdésnek annyi értelme volt mint halottnak a csók. De érdekelne más sztorija is esetleg, hogy ilyen helyzetet élt már e át más, illetve sikerült e visszaszerezni a párját ezáltal?