Minden szerelem véget ér egyszer, amint elszállnak hormonok?

Sokan hangoztatják, hogy idővel a szerelem szeretetbe megy át. Semmiképp sem értek egyet vele. Vannak nyelvek )pl. szláv), amelyekben nincs ez a kettősség. Náluk hogyan egy át? Mi és mibe?

Fiatal korban a nemi hormonok nagy mértékben termelődnek, ezért van a nagy fellángolás a másik nem iránt. Ezt a mi szép magyar nyelvünk szerelemnek nevezi.

Éveken át együtt él a pár, alaposan összecsiszolódnak (most nem az extrém esetekre gondolok, amikor az ellenkezője történik) megszokják egymást, éveik miatt csökken a nemi hormon termelése, kialszik a régi tűz, de megmarad a ragaszkodás - a szeretet. Sok idős párt látni, akik kéz a kézben sétálgatnak, kedvesemnek, drágámnak, szívemnek stb. szólítják egymást. Nyugodtan mondhatni rájuk, hogy szerelmesek módjára szeretik egymást.

Ez lenne a helyes minden pár esetében. Sajnos - nem mindig van így.

Felelve a kérdésre: biztosan állítom, hogy nem minden esetben ér véget a szerelem, ha "elszállnak" a hormonok.

Ffi.

Nem.

Némileg pár dolog változni fog, de pont ebből lehet megállapítani, hogy az tényleg szerelem, vagy csak egy fellángolás volt-e. Van, akinél ez szeretetbe, megszokásba megy át... másoknál meg pont, hogy egy mélyebb, kiteljesedett szerelembe. Az igazi szerelem az, ami nem csak a hormonok miatt létezik.