Szerintetek ezek közül melyek elítélendőek és melyek nem?

Ha az eredeti szerző beleegyezésével teszi egyáltalán nem elítélendő egyik sem. Ha jóhiszemű tévedésből teszi, pl. azt hitte népdal, akkor sem elítélendő egyik sem.

Az 1. lehetőség ott bukik el, hogy ha ismert, nem igazán tudja sajátjaként kiadni. Van különbség áthangszerelés, átdolgozás és feldolgozás között, vannak erre meghatározások mikortól új dal az eredeti, elvileg van ilyen, de az eredeti szerző, kiadó engedélye kell hozzá. Nem vagyok ebben ítélkezős típus, persze ellopni valaki szerzeményét, mint a Columbo-ban, valóban nem szép, pláne ha ki is nyírja érte utána. Ez a sok engedélyhez kötöttség viszont sokat ront a zenei életen szerintem. Tudom, hogy qrva sok, horribilis összegekről van szó, de akkor is már... másodpercnyi időket is kiszámláznak, a saját daloddal sem csinálhatsz amit akarsz, meg mindenféle hülyeségek vannak. Úgy vagyok ezzel, hogy a kedves emberektől a mosoly is ingyen jön, aki viszont pénzért kedves, az qrva. A dal is ilyen. Aki pénzért adja oda valakinek, az zeneipari prosti. A koncert egy szolgáltatás, az album egy termék, a felkerésre írt dal is lehet ilyen, ez még tök rendben van, de hogy azért hogy mások feldolgozzák, elénekeljék, vagy felhasználjanak belőle részeket az eredeti megjelölésével külön pénzt kérjenek, az elég elítélendő. A fenti pontok közül, adott feltételek mellett egyikkel sincs baj. Elég sok külföldi dalnak, mint a filmcímeknél is, egész más magyar címet adnak fordításnál, mert inkább a hangulathoz igazodnak mint a szó szerinti jelentéshez. Ez működhet dalok feldolgozásánál is, átértelmezik, újraértelmezik. Ki lehet adni saját szerzeményként, mert már nem arról szól mint az eredeti, de meg kell jelölni az eredetit benne.