Mit jelent az, hogy egy oktávval feljebb vagy lejjeb akkor pl C hangbol mi lesz?

Oktáv = 8 hang.

Ugyanúgy C, csak eggyel magasabb oktávban.

Hát azért :D 8 fok diatonikus skálán. Pentatonikuson 6 fok, kromatikuson 13 :)

Nem szerencsés 8 hangnak mondani még diatonikuson sem, mert két félhang is van benne, így nem 8 egészhang lesz a távolság.

De a kérdezőnek ez nem segít sajnos, mert itt van elakadva:

https://www.gyakorikerdesek.hu/szorakozas__zene__9783938-mik..

Erre meg az a megoldás, hogy vesz valaki egy elsős szolfézs könyvet és onnan elkezdi tanulni a zenét. Ezen a szinten felesleges abc-s hangokról, oktávrók, bármiről beszélni a kérdezőnek, mert úgysem jelent neki semmit.

Utolsó: igen, így pontosabb, csak nem akartam ezekkel a szakkifejezésekkel megzavarni a kérdezőt :)

Kérdező, mutatok egy példát:

https://www.youtube.com/watch?v=J0N1yY937qg

Az 1. versszak (0:52-től) és a 2. versszak (2:02-től) között egy oktáv a magasságkülönbség, de egyébként ugyanaz a hangnem és majdnem ugyanaz a dallam.

Amúgy komolyan mondom, hogy a legalapabb szolfézs könyvtől kell kezdeni.

Vagy alternatívaként ezt ajánlom:

[link]

Semmi értelme úgy abc-s hangokról kérdezni, amíg nem tudjuk, mik azok az abc-s hangok.

De azért nagyon gyorsan: a hangok a levegő periodikus rezgései. Ezeknek a rezgéseknek van egy frekvenciája. Minden frekvencia kelt egy bizonyos hangérzetet. Egy oktáv felfele az a frekvencia megduplázása, lefele pedig az elfelezése. Pl van egy "a" hangod, ami 220Hz-en szól. Ha egy oktávot mész felfelé, 440Hz lesz és szintén "a" hang, ha egy oktávot lefelé, 110Hz, szintén "a" hang. Azért, mert a frekvenciák duplázásával/felezésével kapott hangok ugyanolyan hangérzetet váltanak ki belőlünk - persze a hangmagasság más, de a hang "íze" ugyanaz.

A nyugati zene az oktávot 12 darab hangra bontja - ez a 12 hang a könnyűzenében és a kortárs komolyzenében egyenlő távolságokra helyezkedik el egymástól. Ez a 12 hang alkotja az ún. kromatikus skálát.

Ha felfelé lépdelünk, ezek a hangok a c - cisz - d - disz - e - f - fisz - g - gisz - a - aisz - h.

A zenei gyakorlatban sokszor - bár bőven nem mindig - ebből a 12-ől hetet használunk egy adott zenéhez. Ez a hét alkotja a diatonikus skálákat. Ezek közül egy kitüntetett skála az ún. C-dúr skála, aminek a hangjai: c - d - e - f - g - h. Ezeket a hangokat törzshangoknak is hívjuk.

Kb ennyi első körben, több infóért meg ott vannak a könyvek :)

2:05-től. :DD

[link]