Kinek miben segített az anime, mit adott vagy lett-e több valamivel?

Nekem így bele gondolva elég sok mindent.

Lényegében közép iskola elején kezdtem el animéket is nézni így innen kezdem.

Noss a középiskola első három évében eléggé depressziós voltam amire jó okom is volt.Az akkori napjaimat magamba fordulva érdektelen szürke monotonitásban töltöttem.Aztán egy nap céltalan netezés közben azt hiszem az indavideón kiadott egy anime részt.Addig nemigazán foglalkoztam az animékkel ugyan amiket régebben a tv ben is adtak amég adtak azokból láttam párat és volt amelyik tetszett is de semmi különös.Aztán végül "Talán érdekes lehet" elven megnéztem azt a részt és eléggé tetszett.Így folytattam és aznap végig is néztem az egészet.Aztán ha legközelebb unatkoztam már kerestem egy animét ami ígéretesnek látszott és elkezdtem nézni.Ezektől persze érdemelgessen nemigen változott sok dolog hiszen csak egy monitort bámultam.De még is amíg ezeket a történeteket néztem igazán élettelinek éreztem magam az addig érzéketlen lelkemet megtöltöttek érzelmekkel .Néha szomorú voltam ha olyan rész volt néha nevettem vagy próbáltam átérezni a helyzetet volt karakter akivel azonosulni tudtam volt akit nem szerettem ...stb. Ezek mellet ugyan még mindig komoran teltek a napjaim de már volt valami amit vártam amit élvezni tudtam.

Idővel ezek és az internet segítségével elég sok mindent megnézem és számos oldalon jártam.Ezt úgy kell érteni hogy eléggé kíváncsi voltam és ha valami érdekelt akkor utána kerestem eközben pedig számos emberrel "találkoztam" a neten. Akikkel el el társalogtam nem mindig animékről de volt hogy azokról is és végül ezeknek köszönhetően már kezdtem úgy gondolni hogy nem minden ember olyan rossz és vannak olyanok is akiknek a megismerésére érdemes időt szánni.Végül megtörtént amire sosem számítottam. Egyik nap rádöbbentem hogy ugyan még ha csak interneten keresztül is de nekem aki nem szerette az embereket és mindig is jobbnak tartotta egyedül maradni lett egy barátom.Tudom nem sok ez az egy de még is eggyel több mint ahány addig összesen volt.

Idővel a sok történet és számos egyéb ebből jövő dolog megismerése közben valahogy az én "karakterem" is fejlődött.A középsuli 4.évére már kigyógyítottam magam a depresszióból és ebben nagy segítségül voltak azok a dolgok amiket az animék mangák filmek sorozatok és könyvek megismerésével közvetlenül vagy közvetett módon szereztem. Ezek nélkül biztososan elvesztem volna és nem jutottam volna el ilyen messzire.

Persze ettől még hogy mostanra már nem vagyok lehangolt és úgy gondolom hogy mégiscsak jó dolog élni még sok probléma és akadály áll előttem amikre megoldást kell találnom hiszen csupán csak a gondolatok nem változtatnak a valóságon.De úgy gondolom így az 5.év végén hogy ezek a dolgok továbbra is segítségemre lesznek.Aztán ki tudja meddig jutok majd a 6.év végére:)