Elképzelhető, hogy elérhetek egy egész normális ének hangot? (leírás)

@30: A belátható világegyetem épül fel ennél kevesebb atomból :) Ez jelentős különbség.

Tekintve, hogy az ősrobbanás cca 13,8 milliád fényévvel ezelőtt történt, triviálisan csak egy 13,8 milliárd fényév _látszólagos_ sugarú gömböt láthatunk a létező legjobb teleszkópokkal is magunk körül. A világegyetem tágulása miatt ez egy 45-46 milliárd fényév valós sugarat jelent - hisz amit mondjuk 10 milliárd fényévnyire látunk, az pont 10 milliárd évvel ezelőtt volt ott, ahol most látjuk, és azóta tágult egy keveset a világegyetem, így ma nagyjából szűk 40 milliárd fényévre van tőlünk.

Ami viszont igzalmas: ennyit látunk be a világegyetemből. De hogy valójában mekkora, arról fogalmunk sincs. Még tippelni sem tudunk. Azt tudjuk, hogy ennél nagyobb, de hogy mennyivel, arra egyelőre nem tudjuk a választ.

A sakkos példát nem értem. Márhogy értem, csak nem releváns adat. Egyetlen ember agya sem számolja végig az összes lehetséges lépést, ezt biztosan tudjuk. (Különben nehezen verhetnék meg gépek az embereket.) Pár környivel előre számol a sakknagymesterek agya, és csak pár tipikus lépéssel.

Hát érdekes dolgok ezek :) az hogy mi történt pontosan több milliárd évvel ezelőtt és hogy ez mennyire biztos...jó kérdés, de lehet csak én állok túl szkeptikusan a dolgokhoz :)

Nekem még mindig kicsit hihetetlen hogy az amit jelenleg látunk és érzünk a világból egy sima robbanásra vezethető vissza....na de ha ez a jelenlegi álláspont hát akkor ez :)

A sakkos példával csak azt akartam mondani hogy valójában sokszor a "végtelen" sem végtelen, de annyira tág/nagy/magas/széles/hosszú stb, hogy akár végtelennek is mondhatnánk, utalva ezzel a példával az agyi kapacitásra, ami bár nyilván véges, eléggé tág határok között mozog.

Nem értek egyet amit írtál a nagymesterekkel kapcsolatban. Valójában a sakkjátékot magas szinten játszók a megnyitást "sablonosan" játsszák, úgymond fejből, begyakorolt variáciokkal (persze néha vannak meglepetések). Igazából a középjáték és főleg a végjáték ami igazán érdekes, de ott is legalább 6-7-8 lépést "látnak" előre, sokszor már ösztönből. (Réges rég sakkoztam, egy Fide-mester, majd később egy nemzetközi nagymester kezei alatt, amúgy csak mesterjelölti titulusig jutottam, viszont sok okosságot tanítottak, mutattak ezek az emberek). A gépet nem tudja megverni egy ember, mert a gép számolja a variációkat (egyébként az se mindet végig!), az ember viszont játszik. Egy-egy jó, mesteri sakkjátszma egyben művészeti alkotás is. Míg egy géppel vívott parti (vagy két gép közötti) üres, színtelen, lélektelen valami.

Huuu de elkanyarodtunk az eredeti kérdéstől :)

A dolog nyitja az, hogy ez nem egy sima robbanás, sőt, a világon semmi köze nincs semmiféle robbanáshoz, ez csupán az elnevezése. De ahogy pl. az ökörszem sem egy herélt, patás állat látószerve, az ősrobbanás sem robbanás. Az ősrobbanás mindössze az univerzum tágulásának kezdeti pontja. Az ősrobbanás ténye pedig egyenesen következik az univerzum tágulásából, amit több független bizonyíték is egyértelműen mutat (Ia típusú szupernovák lefutási görbéjének távolságfüggő változása, kozmológiai vöröseltolódás), ezen kívül továbbim független bizonyítékok támasztják alá (könnyű elemek aránya, mikrohullámú háttérsugárzás). Eléggé stabil lábakon áll.

Ami a sakkot illeti: dehát ugyanazt mondod, amit én :) 6-7-8 környit látnak előre - ez nagyszerű teljesítmény, de csak pár kör, akárhogy is. És ezekben a körökben sem számolja ki az agyuk az _összes_ lehetséges lépést. Csak erre akartam utalni, nem arra, hogy sablonosan játszanak.

És igen, ez is fantasztikus, de sehol nincs a 2*10ˇ116 különböző lehetséges lépéshez képest.

Amúgy jaja, szokták a végtelent a nagyon nagy szinonímájaként használni köznapi értelemben, ez így van, ez nem is vitás :) Mondjuk én nem szeretem, de nekem úgyis matematika-túladagolásom volt megboldogult egyetemista koromban, szóval biztos ezért :D