Ez a zongoradarab mennyire nehéz (zeneileg)?
Erik Satie - Once upon a time in Paris. (Gymmopedie No. 1., csak az első tételre vonatkozik a kérdés.)
https://www.youtube.com/watch?v=_fuIMye31Gw
Technikailag hallom/látom, hogy nem egy nagy falat, de mindig van az ilyenek mögött egy nagy művészeti érték, és művészi előadásmód. Mint pl a Bach invencióknál is. Ránézésre bárki lepötyögi, de kevesebb az, aki "zeneileg" is kiválóan/jól adja elő. Erre jó példa Kocsis felvétele a Bartók - Gyermekekből. Hihetetlen milyen művészien adja elő a gyerekeknek szánt, technikailag is alapszintű darabokat. Na, pontosan ez lenne a kérdésem a Satie darabhoz is :). Zeneiskolában kb. hányadik évfolyamban adnák egy A vagy B tagozatos növendék keze alá?
Nem jártam soha zeneiskolába, csak egy hobbista vagyok, aki főleg magától, kisebb részt magántanároktól tanult valamit klimpírozni, ráadásul nem is a zongora az elsődleges hangszerem, hanem a (klasszikus) gitár így ehhez mérten vegye mindenki komolyan a válaszom.
Nagyon jó meglátás, hogy az, hogy egy darabot valahogy elprüntyögni, azaz a hangok egymásutánját lejátszani, illetve ugyanazt a darabot kifejezően előadni két teljesen különböző dolog. A legegyszerűbb(nek tűnő) darabok is lehetnek gyönyörűek, és igényelhetnek igen-igen komoly tudást, ha megfelelő érzelmekkel akarjuk előadni. És igen, ez az, ami művészet, ez teszi a zenét zenévé. A többi - akár az, hogy másodpercenként kétmillió hangot tud lejátszani valaki a hangszerén - csak sport, de nem művészet. Sajnos mondjuk azt látom, hogy egyre több zenész inkább sportoló, mint művész...
Az érzelmek, a művészi előadásmód beemelésére a zenébe hangszertől függően van több módunk. És amennyire látom, ezt folyamatosan tanulják, és folyamatosan ismerkednek vele a zenélni vágyók, a hangszeren tanulók. De alapvetően egy darab szintjét, azt, hogy mikortól is adják oda a diáknak _szerintem_ az határozza meg, hogy a hangok egymásutánját milyen nehéz is az adott hangszeren lejátszani. Ha ezt könnyű, akkor hamar, alsóbb évfolyamokon is odaadják már. Persze lehet, a megtanulása után 10 évig folyamatosan tökéletesíti valaki azt, hogy hogyan is adja elő. Vagy akár élete végéig.
Én is játszok olyan darabot (gitáron), amit majdnem 10 éve tanultam és még mindig rendkívül izgalmas kísérletezni vele, hogy tudnék több érzelmet belerakni, vagy épp máshogy belerakni azokat az érzelmeket, hogy hogyan tudnám máshogy lejátszani, jobban, szebben - pedig egyszerű kis darab. De lehet még tíz év, mire úgy szól, hogy hátradőljek, hogy igen, így akartam előadni. De ettől még kezdő koromban tanultam és simán adható kezdőnek.
Szóval hiába rejt akármilyen lehetőségeket egy darab, ha egyszerű a megfelelő hangokat megszólaltatni egymás után, akkor hamar odaadják a tanulóknak - szerintem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!