Mit csináljak hogy megmaradjon az ihletem?

Szerintem ennek nem sok köze van a zenéhez. Az én életemnek is része az alkotói tevékenység, még ha nem is írói formában, és mindig azt szoktam mondani, hogy az ihlet "csak úgy jön". Van, hogy egy zene ihlet meg első körben, és állok neki valaminek közvetlenül amiatt, de az nem garantálja, hogy 1. azt a zenét hallgatva mindig könnyebb lesz az adott alkotást folytatni 2. hogy legközelebb is a zene ihlet meg. Nem hiszem, hogy ez egy olyan dolog, amit úgy igazán tudna az ember vezérelni, nekem legalábbis nem sikerült, szóval bár ebben nem vagyok biztos, azt erősen gyanítom, hogy az erőltetés, meg a rástresszelés nem segít. Abban sem vagyok biztos, hogy az ihlet mibenlétéért olyan szigorúan felelős lenne az, amiről úgy érezzük, hogy kiváltja. Van, hogy olyan apróságok elvarázsolnak, mint az, ahogyan egy lepusztultabb környéken egy épület falán levő lámpa egy ilyen koszos kis sárga lakatlan szigetként világítja meg a falat, meg a járdát a sötétség közepén, de még sose jutott eszembe szándékosan kimenni este az utcára ilyeneket keresni, csak azért, hogy jöjjön már az a fránya ihlet, aztán gyorsan hazaszaladjak, amíg még tart. A legjobb alkotásaim többsége azok közül kerül ki, amiken a legkevesebbet gondolkodtam, hanem csak megszállt az a valami, én meg kiadtam magamból.

Nem is tudom mi most itt a konklúzió. Lényeg, hogy szerintem nem segít, ha csak egyre elkeseredettebben kereset azt a zenét, ami majd hirtelen csodát tesz.