A Hooligans tagjai és rajongói miért hiszik azt magukról hogy kemény rock and roll amit képviselnek, holott. Nem?

Na igen, a Hooliganssel én mindig is úgy voltam, hogy nem a zenéjükkel van a baj, hanem azzal a vad rock'n roll imiddzsel, amit közvetítenek magukról és amit a média is közvetíteni próbál róluk.

Ha nyíltan felvállalnák, hogy ők egy egyszerű, sima pop-rock zenekar, akkor szerintem máris kevesebb ember utálná őket a rocker körökből.

Ott van például a Kowalsky meg a Vega zenekar. Ők még a Hooligansnél is lightosabb zenét játszanak, mégis ezerszer jobban elfogadják és szeretik őket a rockerek, mert nem zsákbamacskát árulnak, nem pózerkodnak feleslegesen és nem akarják zúzós rock'n rollnak beállítani a sima pop rock zenét.

De, hogy a kérdésre is válaszoljak: a zenekar tagjai feltételezhetően a kiadójuk nyomására, vagy egyéb felsőbbrendű utasításra erőlteti továbbra is ezt a rockeres külsőt. Hisz gondoljunk csak bele!

Az igazi, ténylegesen zúzós és korhatáros rockzenét játszó rockzenekarok ugyanis csak keveset, vagy egyáltalán nem hajlandóak szerepelni a médiában. Ha mégis megjelennek, akkor csak annyi időt töltenek kamera előtt, amennyit feltétlenül szükséges: beszámolnak a saját aktualitásaikról, mesélnek a banda jelenlegi helyzetéről, aztán csókolom, mennek a dolgukra.

Nincs olyan híres és aktuális rockzenekar, akiket el lehetne celebesíteni, lehetne mutogatni őket és idétlenkedni velük az esti showműsorokban. Pedig ha már a legtöbb zenei műfajból tudtak szerezni valakit, nehogy már pont a rock maradjon ki.

Itt van hát a Hooligans, akik az utóbbi 10 évben azt a maradék kis egyediséget és vadságot is kigyalulták a zenéjükből, ami a 2000-es évek első felében még megvolt. Beöltöztetik őket talpig feketébe, hozzájuk vágnak egy csinos kis összeget, és attól kezdve ők a rock and roll képviselői a maninstream médiában.

Nem hiába írnak róluk úgy az újságok és beszélnek róluk úgy a tévében, mintha valami állati durva arcok lennének és mintha a zenéjük is valami hardcore zúzda lenne: akik csak a tévéből, újságból, rádióból értesülnek a világ dolgairól, azokkal el kell hitetni, hogy az igazi rockzene valóban ez.

Máig ég a fejem attól a jelenettől, amikor a zenekar Kasza Tibi műsorában vendégeskedett és Tibi is ott kínlódott, hogy úgy állítsa be őket, mintha valami őrült balhés, zabolátlan bagázs lennének, holott szerintem a legnagyobb bűnük max az volt, hogy egyszer nem mostak kezet ebéd előtt.

A rajongók pedig gondolom azért hiszik ezt, mert ők bedőlnek ennek a körítésnek és tényleg nem kételkednek abban, hogy ez valóban rock' n roll, amit hallanak. Amennyire észrevettem, a Hooligans komolyabb rajongóbázisa nagyrészt vagy 11-15 évesekből, vagy már a jóval idősebb, 40-45 évesekből áll (főként ugye nőneműekből).

A tinik még kicsik és még nem néztek utána annyira a dolognak, hogy tudják: a valódi zúzós rockzene nem itt kezdődik. Ha tényleg megtetszik nekik a rock műfaja és mélyebbre fognak ásni benne, akkor előbb-utóbb úgyis tisztázódnak bennük a dolgok.

Az idősebbek pedig már nem foglalkoznak ezzel, nem akarnak annyira elmerülni ebben a "mi az igazi rockzene és mi nem" témában. Egyszerűen csak hallgatják és élvezik a zenét. És mivel náluk nincs meg a komolyabb vizsgálódás az ügyben, egyszerűen csak beérik azzal, amit hallanak róluk: elhiszik, hogy a Hooligans igazi rock'n roll, mert hát "azt mondták a tévében".

Szóval én így látom a dolgot, remélem nem voltam nagyon követhetetlen.

Nem kell ezt ennyire mélyre szívni. A H. Ttgjai hallgatnak sokféle zenét, a Mötley Crue-tól az aktuális popzenén át a keményebbekig. Ezt a rockzene-dolgot sokszor a fejükhöz vágják. Én beszélgettem már a fiúkkal és igazából annyira nem akarják magukat bekategorizálni. A fazonjukat nem stylist csinálja, nem is a kiadó adja nekik a lapot hogy mit játsszanak. Azt pedig hogy vad rockerek lennének, csak a média aggatja rájuk, magukról ilyet nem mondanak. Olyan dalokat írnak amilyet kedvük van csinálni és nem akarnak műfajoknak megfelelni. Érthető, populáris rockzenét csinálnak.

Amúgy csupasziv, aranyos manusok. Nekem is volt bőven előítéletem velük, de ahogyan találkoztam velük rájöttem hogy teljesen jó arcok.