A Killaneth nevű japán visual-kei együttes milyen stílust/műfajt játszik? (link leírásban)

Megint én vagyok, köszi a további japán rock/metal zenei ötleteidet és őszinte véleményed. :)

Talán 1-2 ponton picikét elbeszéltünk egymás mellett, hiszen ahogy látom, többségében egyet értünk, ha nem is minden ponton, de nem látom eget rengető tényezőknek azokat, melyeket részben másképp ismerünk/ vélünk. :)

Talán még ezt a pontot nézzük meg:

"A goth-loli meg keverék. Hiszen a lolita stílus az teljes mértékben japánból indult még a 70'-es években. A goth meg a 80'-as években indult a punk-ból félig-meddig kiválva. "

Én csak annyiból látom neccesnek a fogalmazásmódodat, hogy nem először használod a "teljes mértékben", "abszolút" kifejezéseket, főleg, amikor nem annyira bizonyítható az adott dolog. ;)

Pl gondolj csak bele, volt az a híres regény, sé abból a film, "Lolita" címmel, nem emlékszem fejből, melyik angolszász szerző alkotása, de hát az nem japán, eredetileg.

Egyszer megnéztem filmen, mert hát klasszikus és tabu téma. A regényt nem olvastam, bár feltételezem, hogy mint általában, regényben részletgazdagabb, művészibb, mint filmen, bár a Lolita esetén tehát nem tudom.

A lényeg, hogy nem japán, eredetileg. Onnan kölcsönözték ezt is a japánok, majd a goth-loli szubkultúrát lehet, hogy közvetlenül már a japánok alakították ki.

Asszem amiatt beszélünk el néha egymás mellett, mert hogy én a gyökerekre is, a (közvetlen, máskor pedig) közvetett gyökerekre utaltam több vonatkozásban is, kialakulása gyanánt, ellenben te, láthatólag, mindig a közvetlen kialakulásra utalsz, hogy az vajon kikhez köthető. ;)

De végül is mindkettőnknek igaza van, csak én az előzmény előzményt is figyelembe véve taglaltam az adott témát. ;)

De ettől függetlenül köszönöm véleményed, és java részt egyébként is egyet értünk.

Egyébként, még egyszer:

Cornelius-t javaslom számodra. :)

A korábbi hozzászólásomban: részletek róla. ;)

Azon meg szerintem talán felesleges aggódni, hogy a managerek amiből csak lehet, divatot, csinálnak, és a birka többség egy része emezt, más része amazt majmolja... Ez mindig is így volt és sokáig lesznek ilyen emberek, egyelőre ráadásul sajnos többségben...

Persze nem úgy értem, hogy ne lehetne egyes elemeket mellékesen művészi eszközként felhasználni már létező kultúrából, akár vizuálisan, akár zeneileg... Hanem a tényleges majmolás, a egyéniség mellőzésével, na az szerintem is gáz...

De hát hadd csinálják. :) A lényeg, hogy az eredetit nem lehet ettől még semmissé tenni. :) Persze sokan félreérthetik az eredetit, ha a gyenge, torz másolatát teszik a managerek híressé, de hát nem nagy ügy... ;) Érvelni mindig lehet egy adott dolog vonatkozásában, hogy az az eredeti-e, vagy a másolat, vagy a kettő közötti-e. Már aki képben van az adott témáról. Szóval gond egy szál se. :)