Hangskála, hangnem, szolfézs elmélete, hogyan, mit, mivel, miért?

Szia!

Neked ez a könyv kellene, legalábbis legelső körben:

[link]

De amúgy a neten is van rengeteg anyag - akár pl komplett összhangzattan könyvek. Aki keres, az talál is :)

Csak nagyon röviden, nézzük a kérdéseidet:

"mondjuk ha egy dal D dúrban van… akkor az azt jelenti hogy a dalon belül előforduló hangok mind a csak a D dúr skálában meghatározott hangok lehetnek?"

Nem. Ha ez így lenne, akkor nem léteznének módosítójelek (tudod, b és # - ezek megvannak?) egyes hangok előtt.

"Ami egy skálán belül van hang csak azokat lehet kell, illik használni egy dalon, zenén belül?"

Ugynaz a kérdés, mint előbb, a válasz is ugyanaz. De egyébként egy zenei darabon belül akár az egész hangnem is változhat. D-dúrban kezdünk, de teszem azt, a darab közepén vált az egész Fisz-dúrra. Ezt modulációnak hívjuk.

"Mi van ha nem csak azok a hangok vannak a zenében a mit játszom?"

Ezt nem értem. Ha az adott darabban nem csak azok a hangok voltak, amiket lejátszottál, akkor kihagytál pár hangot. De szerintem te azt akartad kérdezni, hogy mi van, ha nem csak azok a hangok szerepelnek a zenében, amilyen hangnemben íróott. Ez esetben az egyes hangok előtt látni fogod a módosítójelet. A módosítás hatása vagy az adott ütem végéig tart, vagy addig, amíg egy feloldójellel fel nem oldják. Ha pl C-dúrban vagy és az egyik ütem elején teszem azt, a második vonalon lévő hang előtt van egy #jel, akkor g helyett giszt játszol - ha az adott ütemben van több g, akkor mindegyikből gisz lesz, ha csak nincs valahol egy feloldójel a g előtt.

A többi kérdésedhez pedig tényleg összhangzattani írásokat, könyveket ajánlok, de előtte azt a könyvet, amit linkeltem.

Nehéz lenne ilyen egyszerű magyarázatot mondanom, és főleg egyszerűen megfogalmaznom, mitől működik valami, és mitől nem.. Sajnos tényleg az elejétől meg kell tanulni mindent - és az általam ajánlott könyvnél jobb kezdésnek nincs. Utána pedig lehet arra építkezni. Pont ma írtam pár linket jó könyvekről egy másik kérdéshez, neked is belinkelem őket:

alapozónak:

- [link]

és utána:

- [link]

esetleg még érdekességnek:

- [link]

Igazából az a helyzet, hogy sok mindenre még ezek sem térnek ki, ami szerintem elengedhetetlen a megértéséhez. Manapság kb semmi egyedi íze nincs a különféle hangnemeknek. Nézzük, hogy A-moll ez, C-dúr az, H-moll amaz... és nem jelent sokat. Egy laza mozdulattal át lehet transzponálni egy másik hangnembe és az _íze_, a jellege nem fog változni. És itt kezdődnek a bajok. Mert az emberek így nem értik, nem is érthetik a hangnemek jelentőségét. Nem érthetik, hogy mi is a lényeg abban, hogy huhh, ezt most Fisz-dúrban írtuk, miért különleges, mit ad a hangulathoz a darabhoz - hisz semmit nem ad.

Ennek az oka pedig a hangolási rendszerben keresendő. És ez az, amiről nem tudok neked könyvet adni, pedig őszintén úgy érzem, hogy enélkül lehetetlen átérezni a hangnemek jelentőségét - ami mára már csak történelem, sajnos.

A lényeg az, hogy ma az oktávot 12 teljesen egyenlő darabra bontjuk fel. Ennek következtében pedig a hangsorban az oktávon kívül _egyetlen egy_ más tiszta hangköz sem szerepel. Egyetlen egy másik hangköz sem akkora, amekkorának lennie kell. Egyrészt. Másrészt pedig emiatt egyenlő manapság mondjuk egy Disz hang egy Esz hanggal. Vagy egy Fisz és egy Gesz. Elárulom, ezek abszolút nem egyenlő hangok eredetileg. Ez az enharmónia csak a 20. századtól jellemző, az egyenlő hangközű hangolás elterjedésétől.

Hogy miért kellett ez nekünk? Egyrészt bármely hangolási rendszert használunk is, valami nem lesz tiszta. Másrészt pedig egyenlő hangközű hangolásnál egyszerűen, egy teljes hangszer újrahangolása nélkül lehet különféle hangnemekben játszani. Ez más hangolási rendszerrel nem megy. Cserébe elvesztek a hangnemek egyedi ízei, és színtelenebb, butább lett a zene.

Sorry, lehet ez kicsit összeszedetlen volt, de normálisan írni erről sok órányi munkám lenne. Egy hivatkozás inkább:

[link]

És itt az áttekintésnél menj rá mindegyikre: a tiszta hangolásra, a püthagoraszi hangolásra, a jóltemperáltra, a kiegyenlítettre. Kell hozzá némi matek, de a zene már csak ilyen :) És így történelmileg kicsit jobban fogod érteni, mi a fene is ez az egész ezekkel a hangnemekkel.

@4: nem kell betojni, ugyanúgy megtanulható, mint bármi más :) Én a magam részéről úgy gondolom, hogy nem árt hozzá némi matematikai érzék, ha tényleg meg akarunk érteni pár dolgot, de semmi extra, ami túlmutatna a gimis matekanyagon. Szóval kitartás, és menni fog simán, nem fekete mágia :)

Lehet hülyén hangzik, de nem tudom pontosan, talán 8 éve játszom, leginkább klasszikus gitáron.

Sajnos tapasztalatom szerint az emberek általában kevéssé tudják elképzelni, hogy a gitár egy, a klasszikus zenéhez passzoló hangszer lenne, szóval csak pár példa:

- Az egyik legismertebb darab klasszikus gitárra: https://www.youtube.com/watch?v=inBKFMB-yPg

- Egy rövidke darab egy 129 éves hangszeren: https://www.youtube.com/watch?v=6ajTcwJBbw4

- És egy Chopin, hogy azért egy igen ismert szerző is legyen: https://www.youtube.com/watch?v=FDKAr-HBX7U

Szóval a klasszikus gitározást valahogy így kell elképzelni. És imádom ezt a hangszert, de igazából mindegyik másikat is. Pl az ember el nem tudná képzelni, mit lehet művelni pl tekerőlanton (bizony, tekerőlanton :D ) akár modern stílusban is:

https://www.youtube.com/watch?v=rGfnlO_z97E

De a hegedű, cselló, zongora szintén igen közel áll a szívemhez. Meg minden hagyományos, és kevésbé hagyományos fúvós is. Egy ideig próbálkoztam okarinázással, bár egy pár éve már nem nyúltam hozzá - a fúvósokhoz személyesen nekem sajnos úgy tűnik kevésbé van érzékem :) Ja igen, ha esetleg nem lenne ismerős, ő az okarina:

https://www.youtube.com/watch?v=K73eqB8Rtek

De tényleg nehéz lenne olyan hangszert mondani, amit ne becsülnék nagyon :)

@8: hát igen, ez tagadhatatlan :)

@9: a zene, a zenélés az egyik legszebb dolog ebben a világban. Ha bele akarsz vágni, akkor tedd azért, mert élvezed, és csináld úgy, hogy élvezzed. És ha nem ez a hivatásod, nem ebből élsz meg, akkor hatalmas szabadság van a kezedben: nincs olyan, hogy ezt meg azt meg KELL tanulni. Persze, lehet, helyenként hiányos, féloldalas lesz a tudásod - de a fenét sem érdekli, ha közben élvezed, amit csinálsz. A zeneelmélet sok szempontból hasznos a mindennapi zenélgetésben is - legalábbis bizonyos részei bizonyos szintig -, de meg lehet nélküle lenni.

A Muszty-Dobay könyv, az ő módszerük és ennek a sikere pont ennek a bizonyítéka. Igen, aki csak zenélgetni akar, nem biztos, hogy érdeklődik az iránt, hogy mi a fenét is csinál tulajdonképpen. Csak játsza a hangokat, az akkordokat és az pont elég. És ez így van jól. Zongoránál is van ilyen. Nem vagyok zongorista, és bár imádom a zongorát, és van, hogy naponta órákat hallgatok kizárólag zongorazenét, nem vagyok teljesen képben a zongoraoktatás alternatív útjairól. Amennyit tudok: még tizenpáréve voltam egy előadáson, ahol pontosan az általad említett gondokat hozták fel - a zongoraoktatás nagyon elméleti, az emberek jó része csak elkedvetlenedik tőle, van aki csak zenélgetni szeretne ezen a hangszeren is stb stb... és bemutattak alternatív módszereket. Sajnos sokra nem emlékszem már, de az biztos, hogy volt tabszerű leírása is a hangoknak, hogy ne kelljen kétféle kulcsban kottát olvasni. (Meg zongorán is tökéletesen el lehet akkordozni, aki éppen arra vágyik, és annyit szeretne, akár magának, akár énekkísérethez, hogy elakkordozgasson, ahhoz elég ha pár akkord lefogását megtanulja,)

Youtubeon is néha találok olyan piano tutorialokat, amik a tabszerű leírás felé veszik az irányt.

Most pl ilyen guitar hero szerű módszert találtam:

https://www.youtube.com/watch?v=ksY5G5wjCJA

vagy ugyanaz, kissé bonyolultabb zenével:

https://www.youtube.com/watch?v=4y33h81phKU

És persze van, akinek érdekes, sőt, zsigerileg izgalmas a zeneelmélet, és élvezettel tanulja - ami szintén tökjó. De ha hobbi, akkor itt is szem előtt kell tartani és ki kell élvezni annak minden cseppjét, hogy nincs muszáj. Nincs olyan, hogy valamit így, vagy úgy kell. Tanulhat és fejlődhet mindenki kedve szerint.