Szerintetek baj van velem? Miért piszkálnak? Többi lent.

Azért mert buták és éretlenek. Sokan azok is maradnak. Nem érdekli őket mások véleménye, ha nem az van amit ők szeretnek akkor minden más sz@r, és te is az vagy.

Illetve azt hiszik, hogy az olyan felnőttes, ha azt szeretik amit mindenki szeret és követik a divatot, mert az menő.

És most figyelj, mert nagyon Fontos!

Ne érdekeljen! Sz@rj bele, hogy ők mit mondanak. Neked ez tetszik ezt szereted és, ha ez így van akkor nem kell, hogy változtass ezen és olyat hallgass, mint ők. Még buták, majd egyszer remélhetőleg megváltoznak és kinövik ezt.

Addig is hallgasd ezeket tovább. Hiszen: "Rocker vagyok, vállalom. Jót és rosszat elbirom. A lármát, a fényt, a zajt és a bajt. Azt ami űz és fogva tart."

Tinikorban formálódik bunkóvá a többség. Hagyd meg nekik ezt az örömöt. Az ő szintjük. Ha nem régi rockot szeretnéd, hanem Jean-Michel Jarre-t, az lenne a bajuk. De ha pl a legújabb rappert istenítenéd, akkor meg az ellen lépne fel valaki.

Mindig talál a bunkó , éretlen személy alapot a kötözködésre, fikázásra.

Más kérdés, amikor valaki érett kritikát fogalmaz meg, de NEM adott személy ellen, hanem ízlése ellen - az rendben van.

De téged, a leírásod szerint, kiközösítenek, gúnyolnak, pusztán a zenei ízlésedért, tehát a személyed támadják, mgépedig valódi alap nélkül, nem pusztán a zenei ízlésed kritizálják - ez pedig primitív hozzáállás részükről.

De a legrosszabbul, hidd el, akkor járnál, ha istenítenének téged, csak a zenei ízlésed miatt. Ugyanis... ha ugyanaz a személy megtudná, hogy idővel más stílust szerettél meg inkább, és csak ezért innentől már fikázna téged, az rosszabb, mint ha időben kiderülne, hogy egy felszínes bunkó, akit nem a te lényed egésze érdekli, hanem pusztán egy szelete a személyiségednek, amiben egyeseknek vagy megfelelsz, vagy nem.

Felesleges megfelelni. Van az életben, ahol muszáj, de ahol lehet, ne felelj meg, szerintem. Maradj inkább magányos. Vagy jobbnak tartod felszínes bunkók elismerését kivívni, látszat alapon??

Avagy mégsem? Akkor mit foglalkozol velük? ;)

Maradj inkább magányos, ha nincs az osztályodban lelkileg kellően érett egyén, ez a javaslatom.

Nem azt mondom, h 14 évesen akad bárki is, aki elég érett, de van egy szint 14 évesen, amit ha nem ér el valaki, akkor ne tedd ki magad az ilyenek rosszindulatának. Koccold le őket, keress más társaságot.

A kérdés inkább az, hogyan védd meg magad tőlük. Jó eszköz pl az irónia, mégpedig a higgadt irónia, lássák ,h élvezed, hogy "visszafordítod a fegyvercsövet". ;) De ezt csak végső esetben tedd.

Első lépésben tettesd süketnek magad, vonulj el szünetekben. Keresd szerintem más évfolyambeliek társaságát.

A korosztályoddal is baj van. A 14 éves korban az ember még bőven keresi önmagát, a stílusát, az értékrendjét stb. Sokszor stílusokban, csoportosulásokban, sztereotípiákban (pozitív vagy negatív) előítéletekben határozzák meg önmagukat és másokat is. Nézd csak meg #2 hogy nyilatkozik a nem-rockerekről: "plázap*csa", "divatőrült", "agymosott"...

Azt, ami más, elüt a szokásostól, esetleg unszimpatikus, sokkal könnyebb, egyszerűbb kiközösíteni, megvetni, piszkálni, mint megismerni, elfogadni. A te korosztályod meg különösen idióta tud lenni.

Nem akarlak "ennyire biztatni", de tapasztalatom szerint ez 18 éves kor után szokott megváltozni, amikor az ember rá van kényszerítve arra, hogy aktívan együtt működjön mindenféle emberrel (akár csak jegyzetet kérni egyetemen vagy munkahelyen együtt dolgozni egy projekten).

Természetesen a többieknek igazuk van, ha most átmennél hippibe, szociális problémákról és világbékéről prédikálnál és révülős zenét hallgatnál, akkor az lenne a baj. (Ha valakit egyszer kipécéztek maguknak, nem fognak egyhamar leszállni róla...)

Én 12-13 évesen kezdtem durva thrash és black metal témában, szerinted mennyire borult ki körülöttem mindenki? Pláne úgy, hogy állandóan Sodom pólóban jártam be az egyházi általános suliba?

Valószínűleg érettebb vagy, mint ők, ezért is nem kellene foglalkoznod a gyerekes viselkedésükkel.

15/L