Miről szól ez a Kispál és a Borz dalszöveg? Nem értem.

nekem ez arról szól, hogy az emberek félnek egyedül lenni, ezért inkább az első valakibe "belekapaszkodnak" és csak vágynak egy másik életre, de nem mernek váltani,így leélnek egy életet úgy, hogy soha nem voltak igazán boldogok.

de valószínűleg csak a Lovi tudja miről szól

A Kispál és Borz egy olyan együtes volt (milyen rossz ezt leírni), amely sokkal inkább egy hangulatot próbál megfogni, mintsem konkrét tanulsággal, mondanivalóval szolgálni. Ezzel a hangulattal én (és rajtam kívül jópáran) azonosulni tudok, ezért is ilyen népszerű. A zenéjükből és a szövegükből együttesen jön létre egy Kispál-dal, nekem valahogy mindig a francia szimbolista költőket juttatja eszembe. Ezek olyan versek, melyet sokkal inkább érezni (szívvel, lélekkel) kell, nem pedig magyarázni (aggyal). Ez a művészeti ág a szimbolizmus, amelynek pont ez a lényege. Én a magam részéről a Kispál zenéjét szimbolista zeneként értelmezem. De ezt nem kell készpénznek venni, ez csak az én felfogásom. :)

Hogy tudd, hogy miről beszélek, itt egy vers a francia szimbolista költőtől Paul Verlaintől Szabó Lőrinc fordításában:

Paul Verlaine - Holdfény

Különös táj a lelked: nagy csapat

álarcos vendég jár táncolva benne;

lantot vernek, de köntösük alatt

a bolond szív mintha szomoru lenne.

Dalolnak, s zeng az édes, enyhe moll:

életművészet! Ámor győztes üdve!

De nem hiszik, amit a száj dalol,

s a holdfény beleragyog énekükbe,

a szép s bús holdfény, csöndes zuhatag,

melyben álom száll a madárra halkan,

s vadul felsírnak a szökőkutak,

a nagy karcsú szökőkutak a parkban.

17/F

Szép napot.