Az álmok tényleg valóra válnak? Úgy érzem, már nem csak hiszem, hanem tudom is.

kedves második! Elnézést, akkor most írok ezekről a dolgokról! :)

Fiatal koromban zongoráztam, de abbahagytam (de a kottaolvasás megmaradt) illetve gitározni tanulok.

Énekhang: jó hangom van, és nem dicsekvésből mondom, többször léptem már fel szolóénekkel az iskolában illetve más rendezvényeken, ahol pozitívan fogadtak.

Hallásom és ritmusérzékem is jó van, a volt zongoratanárom, mikor kiléptem (mert elköltüztünk és az új helyen nem íratkoztam vissza zongorára) elmondta, hogy nagyon tehetséges vagyok, illetve ilyen diákkal még nem volt dolga. Sosem gyakoroltam zongoraóráa (nagyon lusta voltam, szerencsére kinőttem), de órán mégis sikeresen lejátszottam a darabokat, ilyenkor mindig rágta a tanár a fülemet, hogy ezt meg hogy csináltam... Szóval úgy érzem van tehetségem. :)

Tudom, ezek a dolgok relatívak. Hogy kinek mi tetszik, melyik lesz a kedvenc előadója. De úgy gondolom, akiket megkérdeztem a dalaimmal kapcsolatban (köztük egy zenész) őszintén válaszoltak. Előtte direkt megkértem őket, hogy legyenek a lehető legőszintébbek, mert nem akarom hamis álmokba ringatni magam. A hibáimat elmondták - a zenész többek között azt, hogy egyelőre az énekhangom csengőnn/zengőbb, mint a gitártudásom (még tanulom. :)), de lát bennem fantáziát. - egyedül azt sajnálom, hogy ennek az ismerősnek semmi kapcsolata nincs...

Énektanárhoz sosem jártam, de szeretném elkezdeni, egyelőre itthon képzem a hangom. persze érződik, hogy még nem dolgozott rá profi, de csak egy kis helyes levegővételre, magasabb hangok kitartására van szükség (itthon musical-ekkel gyokorolok, és a legtöbb kijön és szépen szól, de van ami nem jön össze.. :S)

SZóval úgy az egészet nézve formázható vagyok, egy elég színes egyéniség. - azt hiszem mindent leírtam! :D

hozzátenném, hogy a zongoratanárom nem éppen az a fajta, aki mindenkit az egekbe dícsér, szóval direkt szálltam a boldogságtól, mikor azokkal a szavakkal búcsúzott tőlem. :)

Most látom, hogy vannak helyesírási hibák, szóval azokét is elnézést!

Saját szerzeményt nem szeretnék kitenni, mivel sok munkáb van bennük, és nem szeretném, ha valaki csak úgy lenyúlná...

Kedves utolsó: nem... hülye lennék felkérést várni! -.-" nem vagyok gyerek... Oda azt írtam, amit belül érzek? Nem éreztél már olyat, hogy tudod, mi a hivatásod? LOL... Nem várok csak pozitív válaszokat, bár itt nincs is annyira nagyon pozotív és negatív válasz... min1...

Amúgy meg annyira sügér sem vagyok, hogy menedzsereket keressek a gyakorikérdések.hu-n.. xD az mekkora lenn már! :)

Csak kíváncsi vagyok, másoknak mi erről a véleménye.

Ez mellett szeretnék egy igazi szakmát is, talán matekot szeretnék továbbtanulni. :)

Egyedül az bánt ebben az egészben, mint ahogy előbb is írtam, már költöztünk, és mindig költözünk... Apu munkája miatt változatnunk kell a lakhelyünket, és attól félek, hogy külföldre költözünk. Mivel legutóbb valami olasz munkát emlegetett... a legutóbb, mikor felköltöztünk Pestre, pesti munkát emlegetett. Szóval tartok ettől az egésztől... Mert, ha elköltözünk, tudom, hogy külföldön sosem fogok úgy érvényesülni, mint itthon. oké, persze van rá ellenpélde (pl. Zorán és Dusán), de nem ilyen Pákó szintű valami akarok lenni. :(

Tehát vanak nagy álmaim, amikben hiszek, de ez mellett képes vagyok kétlábon járni a földön és logikusan gondolkodni, elvégezni egy egyetemet, lediplomálni és később munkába állni, családot alapítani, de nem ingázhatok folyamatosan városok, netán országok között...