Az alábbi dalt annak idején miért helyezték indexre a Kádár-korszakban?

"Sápadnak hej, a fényes csillagok az égen

Elvitték hej, a legjobb barátomat régen

Soha már nem látja a felkelő nap fényét

Soha már nem tölti be szerelem a szívét

Néma volt a völgy, a hegy

Őrizték a fegyverek

Kinn a réten furulyaszó

Zengő hangja lázadó

Nézz fel, valahol ég a tűz

Parancs szólt hely, s egy háborúra kész az ország

Igazság hej, hát nincs ki hallaná a hangját

Hódító, rabló katonának én nem állok

Testvéreim gyilkosává én nem válok

Felzúgott a völgy, a hegy

Gyilkoltak a fegyverek

Véres arccal néz a nap

Frissen hantolt sírokat"

tldr: mert rá lehetett húzni azt, hogy nem is 1848ről énekel hanem az adott korrol (ti. 1969ről)

mint a neve is mutatja 1848-49 forradalom és szabadságharc.

ízlelgesd: forradalom és szabadságharc.

a nép fellázadt az elnyomók ellen anno, miért is félt a hatalom egy ilyentől 1969ben? 13 évvel 1956 után? 1 évvel a prágai tavasz után?

egyébként joggal, egy ilyen népünnepély az adott társadalmi és politikai közegben elég puskaporos:

1860 – Nagyszabású tüntetés Budapesten a Habsburg önkényuralom ellen. A katonaság a tüntetők közé lövet. Halálos lövés éri Forinyák Géza jogászhallgatót.

1942 – Háborúellenes tüntetés Budapesten a Magyar Történelmi Emlékbizottság szervezésében. A magyar parasztság nevében a kisgazdapárti Bajcsy-Zsilinszky Endre és a parasztpárti Kovács Imre közösen megkoszorúzzák a Petőfi-szobrot.

1971 – Feloszlatott spontán megemlékezés a Petőfi-szobornál Budapesten. (A megemlékezés eredményeként megkezdődnek a bírósági felelősségre vonások. Ekkor ítélik egy év fegyházra Katona Kálmán későbbi közlekedési és hírközlési minisztert.)

1972 – Budapesten több száz fő tüntet a függetlenségért – a rendőrség szétveri a tüntetést.

1986 – A „lánchídi csata” Budapesten: A Petőfi térről indulva több ezer fiatal tüntet a Belvárosban és a Batthyány-örökmécsesnél. A rendőrség erőszakkal lép fel, több személyt elfognak, előállítanak.